Jelenlegi hely

Az egészség tünetei

Beszélgetés Oláh Attila professzorral
A pozitív pszichológia arra tanít, hogy az egészségnek is megvan a maga tünettana éppúgy, ahogy a betegségnek.

Mélyen hiszek abban, hogy ami létezik, az mérhető... Ha maga a jelenség nem mérhető, akkor mérhetők a következményei. A pszichológia a természettudományok módszereit alkalmazva vált tudománnyá. Ha valami nem mérhető, az csak azt jelenti, hogy még nem találtuk meg rá a megfelelő mérési módszert. Munkásságom fő becsvágya ezért: mérési módszerek kimunkálása, vagyis mérni a látszólag mérhetetlent.

Cikkek: 

Most leginkább valóban a pozitív pszichológia és a kétségkívül nehezen megragadható flow-élmény kutatása foglalkoztat, ami azonban merőben más, mint amit általában ezen a néven emlegetnek, s amit mi egymás között „gagyi flow”-nak hívunk. Kollégáimmal azt próbáljuk feltárni, hogyan működik az agy, amikor az ember flow-t él át. A flow nem egyszerűen kellemes, jó érzés, mint sokan gondolják. Például tévénézés közben nem lehet átélni, bármilyen jó a film. A flow-hoz aktív ember kell, olyan, aki tevékenységével egyre jobban halad kitűzött célja felé. A flow-hoz való eljutásnak sok előzménye van. A flow-hoz is előjátékra van szükség. Vegyünk egy teniszezőt. Amíg nem tanul meg valamilyen szinten, nem fogja élvezni a játékot. Aztán egyre jobban, ahogy egyre jobban játszik. De azt is csak akkor élvezi igazán, ha az, akivel játszik, nagyjából ugyanolyan jó, mint ő, vagy kicsit jobb. Ha sokkal jobb az ellenfél, s ő poént se csinál, persze akkor nem élvezi, ám ha nagyon ügyetlen a partner, akkor sem. Ez esetben akkor élheti át a flowt, ha a saját dolgát megnehezíti. Például több pont előnyt ad az ellenfélnek, vagy strandpapuccsal, esetleg zsíroskenyérrel játszik, mint egykor a nagyszerű asztaliteniszező, Faházi János tette. Fontos tehát, hogy a feladat és a képességszint egyensúlyban legyen. Így van ez az iskolában is: ha túl nehéz a lecke, szorongást szül, ha túl könnyű, unalomhoz vezet. A tanároknak is tudniuk kellene, hogy az iskolában olyan szintű feladatokat kell szabni, amelyek a tanuló legmagasabb képességszintjéhez kapcsolódnak. Mérhetően kimutatható, hogy az egyén teljesítménye flow-állapotban a legjobb...

Ha az agy optimális működési módban „jár”, akkor hatékony és gyors a tanulás, a képességnövekedés. Erőlködéssel is lehet eredményt elérni, de sokkal több energia felhasználásával. Flow-állapotban az ember kevésbé fárad el. Ha valaki frusztrált, feszült, nem tud ilyen állapotba kerülni, mert beúsznak a tudatába különféle élmények – rosszullét, megoldatlan konfliktusok, fájdalom stb. –, s elterelik a figyelmét a feladatról, így nem tud eggyé válni vele. Ezért nagyon fontos személyiségvonás a szinkronképesség: ez teszi képessé az embert, hogy teljes összhangban legyen a feladattal. A folyamattal, amit előidéz és kontrollálni is tud. Jó hír, hogy ilyen képesség mindenkiben van, sőt: fejleszthető. Ugyanez mondható el a figyelem akaratlagos irányításának képességéről is, vagyis hogy arra koncentráljak, amit elterveztem, s ki tudjak zárni mindent, ami kívülről vagy belülről zavarna. Természetesen ez a képesség mindenkinél más erősségű és irányultságú lehet – az érdeklődés és vonzalom erejétől függően. Csíkszentmihályi autotelikus tevékenységnek nevezi, ha valamit önmagáért csinálunk, s teljesítés közben folyamatos visszajelzést kapunk, hogy mindig valami több, jobb jön létre, s ez örömmel, elégedettséggel tölt el bennünket. Régen úgy mondták: sikerélménnyel.

A pozitív pszichológia arra tanít, hogy az egészségnek is megvan a maga tünettana éppúgy, ahogy a betegségnek. S amilyen fontos a betegségek gyógyítása, legalább annyira fontos – ha nem fontosabb – azt tudni, hogyan lehet az ember egészségállapotát fejleszteni.

Az interjú a Mindennapi Pszichológia 2012. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A megzavart bioritmus egyik legkorábban kialakuló következménye a megzavart alvás és az inszomnia.

A legjobb barátnőnkkel ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, mindegy, mennyi idő telt el az utolsó találkozás óta.

Lovaink nemcsak folyamatosan tükrözik és formálják belső pszichofiziológiai állapotunkat, de megmutatják azt is, hogy milyen társaik vagyunk.

Akik a harmincas és negyvenes éveikben keveset mozognak, kisebb aggyal rendelkeznek két évtizeddel később.

Ott, ahol nincs háziorvos, többen halnak meg idő előtt, mint azokon a településeken, ahol van.

Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástó