Jelenlegi hely

Az egészség tünetei

Beszélgetés Oláh Attila professzorral
A pozitív pszichológia arra tanít, hogy az egészségnek is megvan a maga tünettana éppúgy, ahogy a betegségnek.

Mélyen hiszek abban, hogy ami létezik, az mérhető... Ha maga a jelenség nem mérhető, akkor mérhetők a következményei. A pszichológia a természettudományok módszereit alkalmazva vált tudománnyá. Ha valami nem mérhető, az csak azt jelenti, hogy még nem találtuk meg rá a megfelelő mérési módszert. Munkásságom fő becsvágya ezért: mérési módszerek kimunkálása, vagyis mérni a látszólag mérhetetlent.

Cikkek: 

Most leginkább valóban a pozitív pszichológia és a kétségkívül nehezen megragadható flow-élmény kutatása foglalkoztat, ami azonban merőben más, mint amit általában ezen a néven emlegetnek, s amit mi egymás között „gagyi flow”-nak hívunk. Kollégáimmal azt próbáljuk feltárni, hogyan működik az agy, amikor az ember flow-t él át. A flow nem egyszerűen kellemes, jó érzés, mint sokan gondolják. Például tévénézés közben nem lehet átélni, bármilyen jó a film. A flow-hoz aktív ember kell, olyan, aki tevékenységével egyre jobban halad kitűzött célja felé. A flow-hoz való eljutásnak sok előzménye van. A flow-hoz is előjátékra van szükség. Vegyünk egy teniszezőt. Amíg nem tanul meg valamilyen szinten, nem fogja élvezni a játékot. Aztán egyre jobban, ahogy egyre jobban játszik. De azt is csak akkor élvezi igazán, ha az, akivel játszik, nagyjából ugyanolyan jó, mint ő, vagy kicsit jobb. Ha sokkal jobb az ellenfél, s ő poént se csinál, persze akkor nem élvezi, ám ha nagyon ügyetlen a partner, akkor sem. Ez esetben akkor élheti át a flowt, ha a saját dolgát megnehezíti. Például több pont előnyt ad az ellenfélnek, vagy strandpapuccsal, esetleg zsíroskenyérrel játszik, mint egykor a nagyszerű asztaliteniszező, Faházi János tette. Fontos tehát, hogy a feladat és a képességszint egyensúlyban legyen. Így van ez az iskolában is: ha túl nehéz a lecke, szorongást szül, ha túl könnyű, unalomhoz vezet. A tanároknak is tudniuk kellene, hogy az iskolában olyan szintű feladatokat kell szabni, amelyek a tanuló legmagasabb képességszintjéhez kapcsolódnak. Mérhetően kimutatható, hogy az egyén teljesítménye flow-állapotban a legjobb...

Ha az agy optimális működési módban „jár”, akkor hatékony és gyors a tanulás, a képességnövekedés. Erőlködéssel is lehet eredményt elérni, de sokkal több energia felhasználásával. Flow-állapotban az ember kevésbé fárad el. Ha valaki frusztrált, feszült, nem tud ilyen állapotba kerülni, mert beúsznak a tudatába különféle élmények – rosszullét, megoldatlan konfliktusok, fájdalom stb. –, s elterelik a figyelmét a feladatról, így nem tud eggyé válni vele. Ezért nagyon fontos személyiségvonás a szinkronképesség: ez teszi képessé az embert, hogy teljes összhangban legyen a feladattal. A folyamattal, amit előidéz és kontrollálni is tud. Jó hír, hogy ilyen képesség mindenkiben van, sőt: fejleszthető. Ugyanez mondható el a figyelem akaratlagos irányításának képességéről is, vagyis hogy arra koncentráljak, amit elterveztem, s ki tudjak zárni mindent, ami kívülről vagy belülről zavarna. Természetesen ez a képesség mindenkinél más erősségű és irányultságú lehet – az érdeklődés és vonzalom erejétől függően. Csíkszentmihályi autotelikus tevékenységnek nevezi, ha valamit önmagáért csinálunk, s teljesítés közben folyamatos visszajelzést kapunk, hogy mindig valami több, jobb jön létre, s ez örömmel, elégedettséggel tölt el bennünket. Régen úgy mondták: sikerélménnyel.

A pozitív pszichológia arra tanít, hogy az egészségnek is megvan a maga tünettana éppúgy, ahogy a betegségnek. S amilyen fontos a betegségek gyógyítása, legalább annyira fontos – ha nem fontosabb – azt tudni, hogyan lehet az ember egészségállapotát fejleszteni.

Az interjú a Mindennapi Pszichológia 2012. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ha valaki tartósan vagy alkalomszerűen fokozott stresszt él át, akkor előfordulhat, hogy „az evésbe menekül”.

A hosszan tartó ülés csökkenti a lábszárakba irányuló véráramlást, ami hozzájárulhat a szív- és érrendszeri megbetege

Ez az első alkalom, hogy felfedték a különbséget, és a felfedezés más megvilágításba helyezheti a szívelégtelenség a

Egyes szakemberek szerint ennek a rutinellenőrzésnek ugyanígy szerves része kellene hogy legyen a kardiorespiratikus

Azt már korábbi kutatások is kimutatták, hogy a stressz ronthat az emberek egészségén, ám most először derült ki, hog

Mindez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek fokozott mértékben ki vannak téve a szívbetegség, a rák vagy a cukorbetegség