Jelenlegi hely

Az egészség tünetei

Beszélgetés Oláh Attila professzorral
A pozitív pszichológia arra tanít, hogy az egészségnek is megvan a maga tünettana éppúgy, ahogy a betegségnek.

Mélyen hiszek abban, hogy ami létezik, az mérhető... Ha maga a jelenség nem mérhető, akkor mérhetők a következményei. A pszichológia a természettudományok módszereit alkalmazva vált tudománnyá. Ha valami nem mérhető, az csak azt jelenti, hogy még nem találtuk meg rá a megfelelő mérési módszert. Munkásságom fő becsvágya ezért: mérési módszerek kimunkálása, vagyis mérni a látszólag mérhetetlent.

Cikkek: 

Most leginkább valóban a pozitív pszichológia és a kétségkívül nehezen megragadható flow-élmény kutatása foglalkoztat, ami azonban merőben más, mint amit általában ezen a néven emlegetnek, s amit mi egymás között „gagyi flow”-nak hívunk. Kollégáimmal azt próbáljuk feltárni, hogyan működik az agy, amikor az ember flow-t él át. A flow nem egyszerűen kellemes, jó érzés, mint sokan gondolják. Például tévénézés közben nem lehet átélni, bármilyen jó a film. A flow-hoz aktív ember kell, olyan, aki tevékenységével egyre jobban halad kitűzött célja felé. A flow-hoz való eljutásnak sok előzménye van. A flow-hoz is előjátékra van szükség. Vegyünk egy teniszezőt. Amíg nem tanul meg valamilyen szinten, nem fogja élvezni a játékot. Aztán egyre jobban, ahogy egyre jobban játszik. De azt is csak akkor élvezi igazán, ha az, akivel játszik, nagyjából ugyanolyan jó, mint ő, vagy kicsit jobb. Ha sokkal jobb az ellenfél, s ő poént se csinál, persze akkor nem élvezi, ám ha nagyon ügyetlen a partner, akkor sem. Ez esetben akkor élheti át a flowt, ha a saját dolgát megnehezíti. Például több pont előnyt ad az ellenfélnek, vagy strandpapuccsal, esetleg zsíroskenyérrel játszik, mint egykor a nagyszerű asztaliteniszező, Faházi János tette. Fontos tehát, hogy a feladat és a képességszint egyensúlyban legyen. Így van ez az iskolában is: ha túl nehéz a lecke, szorongást szül, ha túl könnyű, unalomhoz vezet. A tanároknak is tudniuk kellene, hogy az iskolában olyan szintű feladatokat kell szabni, amelyek a tanuló legmagasabb képességszintjéhez kapcsolódnak. Mérhetően kimutatható, hogy az egyén teljesítménye flow-állapotban a legjobb...

Ha az agy optimális működési módban „jár”, akkor hatékony és gyors a tanulás, a képességnövekedés. Erőlködéssel is lehet eredményt elérni, de sokkal több energia felhasználásával. Flow-állapotban az ember kevésbé fárad el. Ha valaki frusztrált, feszült, nem tud ilyen állapotba kerülni, mert beúsznak a tudatába különféle élmények – rosszullét, megoldatlan konfliktusok, fájdalom stb. –, s elterelik a figyelmét a feladatról, így nem tud eggyé válni vele. Ezért nagyon fontos személyiségvonás a szinkronképesség: ez teszi képessé az embert, hogy teljes összhangban legyen a feladattal. A folyamattal, amit előidéz és kontrollálni is tud. Jó hír, hogy ilyen képesség mindenkiben van, sőt: fejleszthető. Ugyanez mondható el a figyelem akaratlagos irányításának képességéről is, vagyis hogy arra koncentráljak, amit elterveztem, s ki tudjak zárni mindent, ami kívülről vagy belülről zavarna. Természetesen ez a képesség mindenkinél más erősségű és irányultságú lehet – az érdeklődés és vonzalom erejétől függően. Csíkszentmihályi autotelikus tevékenységnek nevezi, ha valamit önmagáért csinálunk, s teljesítés közben folyamatos visszajelzést kapunk, hogy mindig valami több, jobb jön létre, s ez örömmel, elégedettséggel tölt el bennünket. Régen úgy mondták: sikerélménnyel.

A pozitív pszichológia arra tanít, hogy az egészségnek is megvan a maga tünettana éppúgy, ahogy a betegségnek. S amilyen fontos a betegségek gyógyítása, legalább annyira fontos – ha nem fontosabb – azt tudni, hogyan lehet az ember egészségállapotát fejleszteni.

Az interjú a Mindennapi Pszichológia 2012. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az angolul co-livingnek vagy co-housingnak nevezett megoldás lényege, hogy egy lakóközösség tagjai egy lakásban – vag

Próbálunk elaludni, és hirtelen nem tudunk másra gondolni, mint a legnagyobb baklövéseinkre.

Fedezzük fel az erősségeinket, ha még nem vagyunk ezek tudatában – az életünk derekán sem késő, soha nem késő.

A stresszes állapotot kísérő leggyakoribb tünet – a pszichés feszültséggel párhuzamban – a has feszülése. A stressz persze tartós, ilyenkor a puffadás-tünet is krónikussá...

Miért és mitől félek az önmagammal való találkozással kapcsolatban? Ez az igazi Pandora-szelence. Nem tudhatjuk, mit rejt a mély, s az sem megjósolható, miként hat ránk és...

A boldogság egyik kulcsa  az, hogy a negatív életesemények felismerése mellett legyünk érzékenyek a pozitívokra is!