Jelenlegi hely

Az egészség tünetei

Beszélgetés Oláh Attila professzorral
A pozitív pszichológia arra tanít, hogy az egészségnek is megvan a maga tünettana éppúgy, ahogy a betegségnek.

Mélyen hiszek abban, hogy ami létezik, az mérhető... Ha maga a jelenség nem mérhető, akkor mérhetők a következményei. A pszichológia a természettudományok módszereit alkalmazva vált tudománnyá. Ha valami nem mérhető, az csak azt jelenti, hogy még nem találtuk meg rá a megfelelő mérési módszert. Munkásságom fő becsvágya ezért: mérési módszerek kimunkálása, vagyis mérni a látszólag mérhetetlent.

Cikkek: 

Most leginkább valóban a pozitív pszichológia és a kétségkívül nehezen megragadható flow-élmény kutatása foglalkoztat, ami azonban merőben más, mint amit általában ezen a néven emlegetnek, s amit mi egymás között „gagyi flow”-nak hívunk. Kollégáimmal azt próbáljuk feltárni, hogyan működik az agy, amikor az ember flow-t él át. A flow nem egyszerűen kellemes, jó érzés, mint sokan gondolják. Például tévénézés közben nem lehet átélni, bármilyen jó a film. A flow-hoz aktív ember kell, olyan, aki tevékenységével egyre jobban halad kitűzött célja felé. A flow-hoz való eljutásnak sok előzménye van. A flow-hoz is előjátékra van szükség. Vegyünk egy teniszezőt. Amíg nem tanul meg valamilyen szinten, nem fogja élvezni a játékot. Aztán egyre jobban, ahogy egyre jobban játszik. De azt is csak akkor élvezi igazán, ha az, akivel játszik, nagyjából ugyanolyan jó, mint ő, vagy kicsit jobb. Ha sokkal jobb az ellenfél, s ő poént se csinál, persze akkor nem élvezi, ám ha nagyon ügyetlen a partner, akkor sem. Ez esetben akkor élheti át a flowt, ha a saját dolgát megnehezíti. Például több pont előnyt ad az ellenfélnek, vagy strandpapuccsal, esetleg zsíroskenyérrel játszik, mint egykor a nagyszerű asztaliteniszező, Faházi János tette. Fontos tehát, hogy a feladat és a képességszint egyensúlyban legyen. Így van ez az iskolában is: ha túl nehéz a lecke, szorongást szül, ha túl könnyű, unalomhoz vezet. A tanároknak is tudniuk kellene, hogy az iskolában olyan szintű feladatokat kell szabni, amelyek a tanuló legmagasabb képességszintjéhez kapcsolódnak. Mérhetően kimutatható, hogy az egyén teljesítménye flow-állapotban a legjobb...

Ha az agy optimális működési módban „jár”, akkor hatékony és gyors a tanulás, a képességnövekedés. Erőlködéssel is lehet eredményt elérni, de sokkal több energia felhasználásával. Flow-állapotban az ember kevésbé fárad el. Ha valaki frusztrált, feszült, nem tud ilyen állapotba kerülni, mert beúsznak a tudatába különféle élmények – rosszullét, megoldatlan konfliktusok, fájdalom stb. –, s elterelik a figyelmét a feladatról, így nem tud eggyé válni vele. Ezért nagyon fontos személyiségvonás a szinkronképesség: ez teszi képessé az embert, hogy teljes összhangban legyen a feladattal. A folyamattal, amit előidéz és kontrollálni is tud. Jó hír, hogy ilyen képesség mindenkiben van, sőt: fejleszthető. Ugyanez mondható el a figyelem akaratlagos irányításának képességéről is, vagyis hogy arra koncentráljak, amit elterveztem, s ki tudjak zárni mindent, ami kívülről vagy belülről zavarna. Természetesen ez a képesség mindenkinél más erősségű és irányultságú lehet – az érdeklődés és vonzalom erejétől függően. Csíkszentmihályi autotelikus tevékenységnek nevezi, ha valamit önmagáért csinálunk, s teljesítés közben folyamatos visszajelzést kapunk, hogy mindig valami több, jobb jön létre, s ez örömmel, elégedettséggel tölt el bennünket. Régen úgy mondták: sikerélménnyel.

A pozitív pszichológia arra tanít, hogy az egészségnek is megvan a maga tünettana éppúgy, ahogy a betegségnek. S amilyen fontos a betegségek gyógyítása, legalább annyira fontos – ha nem fontosabb – azt tudni, hogyan lehet az ember egészségállapotát fejleszteni.

Az interjú a Mindennapi Pszichológia 2012. 4. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ahhoz, hogy megértsük, milyen esetekben okoz fejfájást a stressz, szükség van fejfájós és nem fejfájósalanyok vizsgálatára is – köztük olyanokra, akik jelentős stresszt élnek...

Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett.

Amikor ugyanis eszik, ő győzi le a világot, ellenkező esetben a világ győzi le őt. És ez hatalmas különbség.

A párválasztással kapcsolatban rengeteg íratlan szabályunk van, mely „előírja”, mi illendő és elfogadható környezetünk számára – ilyen például az idősebb férfi, fiatalabb nő...

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa azt is megjegyezte, hogy míg a klasszikus evészavarok

Az évek óta tartó vizsgálat során sikerült azonosítani olyan temperamentumtípusokat, melyek kapcsolatba hozhatók a