Jelenlegi hely

Megtartó apák

A kisgyerek számára egy olyan kerettörténetet ad elő, amely egy kalandjáték helyszínévé teszi a haláltábort

Az egyik gyönyörű és szívszorító, ugyanakkor szinte paradigmatikusan vegytiszta példa a filobatikus konténerre Roberto Benigni filmje, „Az élet szép”. A film egy romantikus bevezető után a haláltáborban játszódik, ahol egy apa igyekszik megóvni kisfiát a borzalmaktól. Ezt nem oknofil módon teszi – ami ugyebár az lenne, hogy „ha kell, testéből táplálja és óvja, és végig nyugtatja, hogy semmi baj nem érheti, amíg ő létezik”, hanem klasszikus filobatikus módon. A kisgyerek számára egy olyan kerettörténetet ad elő, amely egy kalandjáték helyszínévé teszi a haláltábort, ahol komoly fizikai és lelki erőpróbák versenyében a fődíj egy tank. A kisfiú teljes vidámságban tölti a haláltábori hónapokat, és megnyeri a fődíjat (amelyet sajnos az apuka már nem láthat): az amerikai tankot.

Cikkek: 

Oknofília és filobatizmus

Bálint Mihály, a neves magyar származású brit pszichoanalitikus az ötvenes években vezette be ezt a két fogalmat a lelki élet két alapvető tendenciájának leírására. Az „oknofília” azt a megoldást jelenti, amikor egy fontos tárgyhoz, személyhez, az „otthon érzéséhez” horgonyozzuk le lelki harmóniánkat. Ahogy Tamási Áron írta: azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Az otthon érzésének ez a biztonsága alapvető a lelki élet ökonómiája szempontjából. Akinek ez az otthon-érzése alapvetően hiányzik, az súlyos pszichiátriai kategóriákkal is leírható lehet – például a hiány az alapvető jellemzője a borderline zavaroknak. Ezt az otthon-érzést sokan mindenáron meg akarják szerezni, pótolni szeretnék – ha kell, az ópiát drogok adta „végtelen otthonérzéssel” megtámogatva.

Ugyanakkor bizonyára mindenki emlékszik olyan helyzetre, amikor szívesen lett volna „otthontalan”, szabad, mint a madár, csak vándorolt volna földön-vízen-levegőben, mint Nemo kapitány vagy a kalandozó Jelky András, vagy repült volna a végtelen ismeretlenségében, mint a Voyager űrhajó a Star Trekben, kalandozott volna űrkalózként, mint Solo kapitány. Ez a másik létállapot, amelyet Bálint Mihály a vidámparkok, élmény-sportok között is megtalálni vélt, a „filobatizmus” – a műszót az „akrobata” és a filo- szóösszetételből állította össze. Ez a létállapot az úton levés, elpusztíthatatlanság, végtelenség érzéséhez köthető, s éppúgy szolgálhat konténerül, mint az „oknofília”.

Anyai és apai, oknofil és filobatikus konténerek

A vigasztalásnak ezen formáit oknofil (anyai) és filobatikus (apai) konténernek nevezik. Az előbbi rejtett üzenete az, hogy „Nem lesz semmi baj, nem történhet tragédia, bármi történik is, mindig a világban/a családban/, velem maradsz, én vigyázni fogok rád”. A filobatikus konténer ezzel szemben egy könnyed utazásnak tartja az életet, s ha valami elviselhetetlen történik, akkor ezt az „elpusztíthatatlanság, kalandvágy, harc és küzdelem” illúzióival támogatja meg. Ezek természetesen pozitív illúziók: ezek teszik elviselhetővé az életet, amely „mint egy lehelet, annyit ér” a Biblia szerint, és amelyre ezer veszély leselkedik. Ez a két erő tud megvédeni – ez a két erő, amely az anyai és az apai ősképe a megtartó kommunikációban, s amely a gyermekkorból kilépve örökségként él a lelkünkben.

Az élet szép

Természetesen nem szükségszerűen az apa gyakorolja a „filobatikus konténert”, és nem az anya az oknofil: ezek olyan alapvető pszichés funkciók, amelyeket bármelyik szülő vagy nevelő, később fontos barátok, társak, egyéb személyek gyakorolhatják, de manapság mintha egyre kevesebb lenne a „filobatikus konténer”…

Az egyik gyönyörű és szívszorító, ugyanakkor szinte paradigmatikusan vegytiszta példa a filobatikus konténerre Roberto Benigni filmje, „Az élet szép”. A film egy romantikus bevezető után a haláltáborban játszódik, ahol egy apa igyekszik megóvni kisfiát a borzalmaktól.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 október–novemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. október–november

  • A játék szabaddá tesz

    A játék olyannyira természetes velejárója az életünknek, hogy ritkán gondolkodunk el gazdagságán és mélységein – pedig csodálatos birodalomra látunk rá, ha górcső alá vesszük! Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül. Lehet, hogy különböző módokon, de mindenki játszik. És az állatok is, nemcsak az emberek.

  • Sikeres párkapcsolatok

    Mi a siker? Nézetem szerint az, ha olyan életet élhetünk, amit élni szeretnénk. Ez a definíció kellően konkrét, de mégis tág teret ad valamennyiünknek, hogy ki merjük mondani, milyen az az élet, amit élni szeretnénk a mezei hétköznapokon. A párkapcsolati siker ugyanis sosem az ünnepnapok eposzi nagyságában keresendő – az legfeljebb apró tükör lehet –, hanem a mindennapok szürke forgatagában, amit a legdrágább kincsünkkel mérünk: a közösen megélt és nem csupán leélt idővel.

  • A művi abortusz hatása a párkapcsolatra

    Párkapcsolatunkban optimálisan azt éljük meg, hogy a másik támogatást, érzelmi támaszt nyújt a nehézségek megoldásához – de mi van akkor, ha a probléma magából a kapcsolatból fakad, és annak jövőjét érinti? Ha elfogadjuk, hogy egy párkapcsolatba a partnerek különböző személyes preferenciákkal, hiedelmekkel, erkölcsi megfontolásokkal, vágyakkal és elvárásokkal érkeznek, érthető, hogy egy nem várt várandósságról hozott döntés a konfliktusok forrása lehet, hisz ez az érzelmileg rendkívül telített téma egyszerre érinti a két fél egymáshoz való viszonyát és a fejlődő magzathoz való kötődésüket.

  • Jóga – út az egyéni szabadság és jóllét legmagasabb foka felé

    A jóga segítségével gyakorolható, hogy az „automata vezérlés” álmából hogyan lehet felébredni, hogyan lehet tudatosítani hétköznapi helyzetekben is az érzelmeket, gondolatokat, és ezáltal hogyan lehet szabadabb döntést hozni… Az öntudatosság és önszabályozás preventív (és terápiás) hatását aknázza ki a manapság annyira divatos mindfulness is, ami szintén az indiai filozófiából származik, és a meditáció mellett jógás testgyakorlatok is szerves részét képezik programjának…. Az öntudatosság melletti másik fontos mentális fejlesztő hatása az önismeret.

  • Betegség-e a pszichopátia?

    Az antiszociális megnyilvánulások legsúlyosabb formája a pszichopátia, amire a legújabb idegtudományi kutatások alapján úgy is tekinthetünk, mint egy súlyos mentális zavarra, ami genetikailag erősen meghatározott biológiai adottságok és hátrányos környezeti tényezők összjátékaként alakul ki. Tudományos vizsgálata jelentősen gazdagítja tudásunkat az érzelmek szocializációban betöltött szerepéről és az empátia működéséről.

ÉS MÉG: Egy félrecsúszott pulóver – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Igazságosabb gazdaság? A félelem és szorongás VR-re megy?Mit tesz velünk a szerelem?Randi a technoszexuális űrkorbanHogyan szeret a kutya?A policisztás-ovárium szindróma (PCOS) lelki terheiStresszevés, új megvilágításban Vélemények az alternatív medicináról – Reflexiók egy kutatás eredményeire • Hiszem, ha látom? • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Mindez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek fokozott mértékben ki vannak téve a szívbetegség, a rák vagy a cukorbetegség

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Válás, elhagyás, mostoha, szerencsétlen sorsú gyerekek, lojalitáskonfliktusok… Asszociációk, melyek eszünkbe jutnak, ha meghalljuk a szót: mozaikcsalád.

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox

A fiatal felnőttkor egyik embert próbáló feladata a szülőktől való fizikai és érzelmi eltávolodás, az optimálisnak tűnő távolság megtalálása, kialakítása. 

A legtöbb szülő nem is sejti, mennyire veszélyes egy kisgyerekkel az ölben csúszdázni.