Jelenlegi hely

Érdemeik tiszteletben tartása mellett

A vezető szerepe elbocsátások idején
sokak elvárása egy ilyen helyzetben, hogy köszönetet mondjanak a munkájukért

Komoly felkészülést igényel az elbocsátásokról szóló beszélgetések lebonyolítása. Mivel a behívott dolgozó általában tudja, mi a célja e találkozásnak, ebben a feszült helyzetben felértékelődik, hogy milyen a beszélgetés légköre. A munkavállalók ekkor hajlamosak „ellenségként” tekinteni a vezetőre, s ez a szembenállás szinte lehetetlenné teheti még az ésszerű javaslatok elfogadtatását is.

Szerző: 

A gazdasági válság következtében sajnos egyre több ember veszítheti el az állását. A munkanélkülivé válás súlyos traumáját gyakran tovább súlyosbítják a rossz hír közlésének körülményei. Ezeknek a beszélgetéseknek a légköre általában hivatalos, rideg, a munkavállaló gyakran kiszolgáltatottnak, megalázottnak érzi magát – a méltatlanság érzete pedig jelentős mértékben hozzájárul a munkaügyi perek számának növekedéséhez.

Más kérdés, hogy a legtöbb vezető is szívesen menekülne ezekből a helyzetekből, sokan leginkább annak örülnének, ha valaki elvégezné helyettük ezt a kellemetlen feladatot. Ezt gondolja végig egy 2009-ben bemutatott amerikai film, a – hazai mozikban Egek ura címmel vetített – Up in the air, amelynek George Clooney által megszemélyesített főhőse hivatásos „kirúgó”. Ő végzi el az említett piszkos munkát: embereket rúg ki azoktól a cégektől, amelyek megfizetik ezért. Bár ilyen munkakör a valóságban nem létezik, a vezetők nehézségeire van hasonló, jogszerű megoldás: manapság gyakran tanácsadók készítik fel őket az elbocsátások megszervezésére és lebonyolítására.

Az elbocsátások kapcsán persze törvényszerűek a feszültségek egy szervezeten belül. Ezek akkor kezelhetőek a legjobban, ha a felmondások átlátható szempontrendszer alapján történnek, s megfelelő a szervezeten belüli kommunikáció. A leépítések irányelveinek kidolgozása és egyeztetése a felső vezetés feladata – ám végső formája csak a szakszervezetekkel és az érintett szervezeti egységekkel való konzultáció után alakítható ki.

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 3. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett.

Amikor ugyanis eszik, ő győzi le a világot, ellenkező esetben a világ győzi le őt. És ez hatalmas különbség.

A párválasztással kapcsolatban rengeteg íratlan szabályunk van, mely „előírja”, mi illendő és elfogadható környezetünk számára – ilyen például az idősebb férfi, fiatalabb nő...

Hogyan ismerhetjük fel egészségtelen - vagy angol szövegekben gyakran mérgezőként (toxic) emlegetett - kapcsolatainkat?

Nemcsak a gyermekek, minden ember játszik – életkortól, fizikai és mentális korlátoktól függetlenül.

Vajon az emberi önzésre épülő gazdasági berendezkedés megingathatatlanul működik tovább, vagy létezik egy olyan új emberkép, amelyre egy új irányzatot lehet felépíteni?