Jelenlegi hely

Időjáték

A mi időnk a mi időnk?
Az idő fontos egészségi tényező is lehet, irányítja, alkalmasint meg is szabja viselkedésünket.

Nyilvánvaló, hogy a bonyolultabb mentális folyamatok az előzőekhez hasonló elemi lépésekből állnak össze, bár azt még nem tudjuk, hogy ezek láncszerűen csatlakoznak-e egymáshoz (és idejük összeadódik-e), vagy átfedően is kapcsolódhatnak? Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor az összidő rövidebb, mint az elemi lépések idejének összege. Intuitíve – legalábbis gyakorlottabb elméknél – az utóbbi látszik valószínűbbnek.

Szerző: 
Cikkek: 

„Mennyi? - „Harminc” - „Mi harminc? - „Mi mennyi?” A kapitány és a gépész humoros párbeszéde a most következő gondolatok mottója is lehet. Azzal ugyan mindenki tisztában van, hogy bennünk a folyamatok időben zajlanak – abba viszont nemigen szoktunk belegondolni, mekkorák is ezek az idők. Pedig az idő fontos egészségi tényező is lehet, irányítja, alkalmasint meg is szabja viselkedésünket.

Nézzük hát, hogy mi mennyi!

Két amerikai kutató (Clark és Chase) a 70-es években végzett vizsgálatukban egy-egy mentális folyamat időtartamát próbálták megállapítani . Azt ugyan előzőleg is gondolták, hogy rövid időkről lehet szó, ám az eredmények meglepően gyors folyamatokra derítettek fényt. Egy olyan típusú kérdés eldöntéshez mint például, „a szék az asztal alatt van-e?”, s ha alatta, tehát a válasz igenlő, akkor ahhoz 95-105 ms szükséges (csak hogy érzékeljük: ez a másodperc egytized része!), de ha a feladat annak eldöntése, hogy A és B tárgy ugyanaz-e vagy sem, ehhez már jóval több idő, azaz 120-180 ms kell (ez még mindig egy másodperc ötöde!) Ha a kérdésre adott válasz tagadás (vagyis „a szék nem az asztal alatt van”), ehhez kb. 650-700 ms szükséges.

A mentális működést gyakran vizsgáljuk számműveletek segítségével. Az idők itt is meglehetősen rövidek, de még egy nagyon fontos dolog tetten érhető: jelesül az, hogy a mentális folyamatok időigénye a gyakorlottságtól is függ, s a különbség jelentős lehet. Egy egyszerű összeadást egy elsős gyermek 710 ms, egy másodikos kb. 400 ms, egy harmadikos 350 ms alatt old meg, míg ez egy felnőttnek lényegesen rövidebb ideig tart, 20 ms alatt megvan vele (ez utóbbi valószínűtlenül rövid idő: egy/ötvened másodperc!). A kivonás sem igényel sok időt: egy másodikos 450 ms, egy harmadikos már 270 ms körül kész van vele. Valamivel nehezebbek az úgynevezett „nyitott mondat” feladatok, ahol egy állítást vagy mondatot be kell fejezni egy szóval. Ez egy elsősnek kb. 1400 ms-ig, egy másodikosnak már csak kb. 410 ms-ig tart. Bizonyára létezik valamiféle „padló-hatás”, vagyis lehet egy olyan alsó határ, aminél gyorsabban nem megy a gondolkodás, erről az értékről azonban egyelőre fogalmunk sincs. Ha az ember némely fejszámoló művész teljesítményére gondol, akkor ez az elvi időhatár nagyon alacsony.

Egyszerűbb, főleg érzékelési feladatok időigénye még alacsonyabb. Két hang megkülönböztetéséhez (tehát annak eldöntéséhez, hogy egy vagy két hangról van-e szó) egy felnőttnek mindössze 2-3 ms-ra van szüksége, ám ha azt is el kell döntenie, hogy a második magasabb-e vagy alacsonyabb, ehhez már 50 ms kell.

Nyilvánvaló, hogy a bonyolultabb mentális folyamatok az előzőekhez hasonló elemi lépésekből állnak össze, bár azt még nem tudjuk, hogy ezek láncszerűen csatlakoznak-e egymáshoz (és idejük összeadódik-e, azaz additívak), vagy átfedően is kapcsolódhatnak? Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor az összidő rövidebb, mint az elemi lépések idejének összege. Intuitíve – legalábbis gyakorlottabb elméknél – az utóbbi látszik valószínűbbnek.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 2. számában olvasható.

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Akik a harmincas és negyvenes éveikben keveset mozognak, kisebb aggyal rendelkeznek két évtizeddel később.

Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástó

Mi áll az utóbbi évek genomikai forradalmának hátterében?

Minél hosszabb ideig figyelünk egy arcot, annál valószínűbb, hogy rokonszenvesnek, sőt: vonzónak fog tűnni számunkra.

Azok az idősek, akik elvesztik a szaglásukat, nagyobb mértékben vannak kitéve a demencia kockázatának.

Az utóbbi években több kutatás összefüggést talált a mozgás és az idegrendszer fejlődése között – rövid összefoglalón