Jelenlegi hely

Időjáték

A mi időnk a mi időnk?
Az idő fontos egészségi tényező is lehet, irányítja, alkalmasint meg is szabja viselkedésünket.

Nyilvánvaló, hogy a bonyolultabb mentális folyamatok az előzőekhez hasonló elemi lépésekből állnak össze, bár azt még nem tudjuk, hogy ezek láncszerűen csatlakoznak-e egymáshoz (és idejük összeadódik-e), vagy átfedően is kapcsolódhatnak? Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor az összidő rövidebb, mint az elemi lépések idejének összege. Intuitíve – legalábbis gyakorlottabb elméknél – az utóbbi látszik valószínűbbnek.

Szerző: 
Cikkek: 

„Mennyi? - „Harminc” - „Mi harminc? - „Mi mennyi?” A kapitány és a gépész humoros párbeszéde a most következő gondolatok mottója is lehet. Azzal ugyan mindenki tisztában van, hogy bennünk a folyamatok időben zajlanak – abba viszont nemigen szoktunk belegondolni, mekkorák is ezek az idők. Pedig az idő fontos egészségi tényező is lehet, irányítja, alkalmasint meg is szabja viselkedésünket.

Nézzük hát, hogy mi mennyi!

Két amerikai kutató (Clark és Chase) a 70-es években végzett vizsgálatukban egy-egy mentális folyamat időtartamát próbálták megállapítani . Azt ugyan előzőleg is gondolták, hogy rövid időkről lehet szó, ám az eredmények meglepően gyors folyamatokra derítettek fényt. Egy olyan típusú kérdés eldöntéshez mint például, „a szék az asztal alatt van-e?”, s ha alatta, tehát a válasz igenlő, akkor ahhoz 95-105 ms szükséges (csak hogy érzékeljük: ez a másodperc egytized része!), de ha a feladat annak eldöntése, hogy A és B tárgy ugyanaz-e vagy sem, ehhez már jóval több idő, azaz 120-180 ms kell (ez még mindig egy másodperc ötöde!) Ha a kérdésre adott válasz tagadás (vagyis „a szék nem az asztal alatt van”), ehhez kb. 650-700 ms szükséges.

A mentális működést gyakran vizsgáljuk számműveletek segítségével. Az idők itt is meglehetősen rövidek, de még egy nagyon fontos dolog tetten érhető: jelesül az, hogy a mentális folyamatok időigénye a gyakorlottságtól is függ, s a különbség jelentős lehet. Egy egyszerű összeadást egy elsős gyermek 710 ms, egy másodikos kb. 400 ms, egy harmadikos 350 ms alatt old meg, míg ez egy felnőttnek lényegesen rövidebb ideig tart, 20 ms alatt megvan vele (ez utóbbi valószínűtlenül rövid idő: egy/ötvened másodperc!). A kivonás sem igényel sok időt: egy másodikos 450 ms, egy harmadikos már 270 ms körül kész van vele. Valamivel nehezebbek az úgynevezett „nyitott mondat” feladatok, ahol egy állítást vagy mondatot be kell fejezni egy szóval. Ez egy elsősnek kb. 1400 ms-ig, egy másodikosnak már csak kb. 410 ms-ig tart. Bizonyára létezik valamiféle „padló-hatás”, vagyis lehet egy olyan alsó határ, aminél gyorsabban nem megy a gondolkodás, erről az értékről azonban egyelőre fogalmunk sincs. Ha az ember némely fejszámoló művész teljesítményére gondol, akkor ez az elvi időhatár nagyon alacsony.

Egyszerűbb, főleg érzékelési feladatok időigénye még alacsonyabb. Két hang megkülönböztetéséhez (tehát annak eldöntéséhez, hogy egy vagy két hangról van-e szó) egy felnőttnek mindössze 2-3 ms-ra van szüksége, ám ha azt is el kell döntenie, hogy a második magasabb-e vagy alacsonyabb, ehhez már 50 ms kell.

Nyilvánvaló, hogy a bonyolultabb mentális folyamatok az előzőekhez hasonló elemi lépésekből állnak össze, bár azt még nem tudjuk, hogy ezek láncszerűen csatlakoznak-e egymáshoz (és idejük összeadódik-e, azaz additívak), vagy átfedően is kapcsolódhatnak? Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor az összidő rövidebb, mint az elemi lépések idejének összege. Intuitíve – legalábbis gyakorlottabb elméknél – az utóbbi látszik valószínűbbnek.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 2. számában olvasható.

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirata

„Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem létezik.

Helyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA KOKI-ból a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműköd

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat...

Az allergia lényege tehát az immunrendszer túlérzékenysége olyan anyagokra, amelyek egészséges embereknél nem váltanak ki immunválaszt.