Jelenlegi hely

Bölcs öregek?

Vizsgálható-e a bölcsesség?
A bölcsességet az életkor előrehaladtával összefüggő tulajdonságnak tartják

Ha megnézzük a Google képkeresőjét, a „bölcs férfi”, vagy „bölcs nő” angol megfelelőjére nagy többségben idős emberek képei jelennek meg.  Egy számos országot érintő felmérés eredményei is megerősítik ezt a hitet: több mit 3000 válasz alapján a bölcsességet az életkor előrehaladtával összefüggő tulajdonságnak tartják. Ugyanígy gondolkoznak az ismeretek halmozódásáról is.

Szerző: 

Vizsgálatok százai szólnak arról, hogy idős korban romlik számos pszichikus működés.  Idős emberek panaszkodnak, hogy nem jutnak eszükbe nevek, elfelejtik bevenni a gyógyszert, zavarja őket a munkában a zene, vezetés közben nehezebben váltanak sávot… Ugyanakkor bárkit megkérdezünk, a bölcsességet szinte kivétel nélkül az öregkor jellemzőjeként említi. Világszerte kutatások sora próbál választ találni a kérdésre, hogy a bölcsesség valóban az időskor velejárója? Az eredmények alapján ez nem egészen egyértelmű…

Mintegy ötven évvel ezelőtt Lehman megkérdezte több tudományterület szakembereit, hogy mit tartanak tudományáguk legfontosabb felfedezésének, majd megnézte, hány éves volt a tudós, amikor e felfedezésre jutott. Azt találta, hogy a legfontosabb felfedezések 30-40 éves korban születtek. Eszerint a leginkább produktív évek az élet középső szakaszába vagy annál is előbbre esnek, és nem a „professzori korba”.  Lehman eredményeit többen megpróbálták újraértelmezni. Olyan érveket hoztak fel, hogy az alapvető felfedezések régen születtek, akkor, amikor az emberek átlagos életkora a jelenleginél lényegesen alacsonyabb volt. Ám amikor a kutatók ezt az összefüggést a várható életkorokra történő korrekció után is megnézték, ugyanezt tapasztalták, vagyis az összefüggés megmaradt…

Ha megnézzük a Google képkeresőjét, a „bölcs férfi”, vagy „bölcs nő” angol megfelelőjére nagy többségben idős emberek képei jelennek meg.  Egy számos országot érintő felmérés eredményei is megerősítik ezt a hitet: több mit 3000 válasz alapján a bölcsességet az életkor előrehaladtával összefüggő tulajdonságnak tartják. Ugyanígy gondolkoznak az ismeretek halmozódásáról is. Míg azonban az utóbbi viszonylag egyértelműen mérhető, a bölcsesség jóval nehezebben megfogható fogalom. Valószínűleg szükséges hozzá az intelligencia valamilyen formája, a kreativitás magasabb szintje, vagy az, amit szellemi érettségnek nevezünk – de még ezek együttese sem elégséges feltétel. Erről a szakemberek és a „mindennapi emberek” is hasonlóan vélekednek…

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2012. 2. számában olvasható
Share

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Amikor koncentráltan szeretnénk valamivel foglalkozni, segít bennünket, ha van valamiféle külső keret.

Tájékoztató anyagunkban az alábbi témákkal foglalkozunk:

Saját tapasztalataim szerint leginkább a számítógépezés, Playstation- illetve mobiltelefon-használat kérdéskörét érin

A csendtől való menekülés végül azt eredményezi, hogy elidegenedünk önmagunktól. Frázisokkal, népszerű szlogenekkel, idézetekkel töltjük meg azt az űrt, amit saját lelkünk nem-...

A tartós stressz olyan „diszharmónia”, amelyben felborulnak a biológiai rendszereink - hormon- és immunrendszerünk egyszerűen „kicsúszik” az egészséges idegrendszeri...

E tekintetben megosztott a közvélekedés, van, aki állítja, a vonzalom kölcsönös, míg mások úgy vélik, a macskák nagyo