Jelenlegi hely

A kalitkatestű vándor - Pszichokritika

Megjegyzések René Magritte A terapeuta című festményének hátoldalára
A terapeuta leple alatt a többé-kevésbé mindannyiunk lelkében ott élő ambivalenciával szembesülhetünk.

A terapeuta-kalitkából az egyik galamb a nagyvilágba vágyik. A terapeuta, maga is csavargó, jól ismeri ezt az érzést, kalitka-testén nyitva az ajtó: „Szállj, ahova szeretnél!” A másik galamb azonban a kalitka belsejében gubbaszt. Félti szerelmesét, szíve szerint maga mellett tartaná. Ő is sejti, mi pedig La Fontaine meséjéből már tudjuk, hogy a szabadság mennyi veszélyt, csapdát rejt. A terapeuta leple alatt a többé-kevésbé mindannyiunk lelkében ott élő ambivalenciával szembesülhetünk.

Cikkek: 

A kalitkatestű  vándor – terapeuta. Lehet, hogy egy kuruzsló, aki körbejárja a falvakat, fellebbenti a leplet kalitkájáról, aztán továbbáll? Lehet, hogy fényképész, aki kegyetlen pillanatfelvételek révén szembesíti alanyait azzal, hogy ők is kalitkában élnek? Netán pszichoterapeuta, aki a kényelmes rendelő és az analitikus dívány helyett a csavargást választotta? Vagy mindez együtt? Azt gondolom, mindenkinek az, aminek ő gondolja. Amíg nem szemlélik, a festmény csupán vászon, rajta egy festékréteggel. Csak a néző rávetített gondolatai és érzései – projekciói – révén válik műalkotássá, még ha a festő tiltakozna is a néző értelmezése ellen. Kérem az Olvasót, hogy gondolkodjon el rajta, Ön szerint ki ez a kalitkás alak? Amit a következőkben írok, az az én elképzelésem – lehet, hogy Önnek egészen más jut róla eszébe. Úgy gondolom, hogy ez teljesen természetes, mert maga a kép és a hozzá társított cím sem egyértelmű. Mindenki azt vetíti rá, ami őt foglalkoztatja...
Nekem, bevallom, a díványának búcsút mondó, csavargó pszichoterapeuta jut róla eszembe. (Ugyan mi másra asszociálna a pszichológus?)...
A kép legerősebb dramaturgiai eleme, hogy a terapeuta kalitkájában két galamb ül, az egyik az ajtóban, a másik a kalitka belsejében. A festményen szereplő dolgoknak igenis van szimbolikus értelmük is. A néző asszociációi közül a műalkotás befogadása szempontjából nagyon fontos, hogy a látott dolgok számára milyen jelképeket testesítenek meg (még akkor is, ha a festő amellett kardoskodik, hogy a vásznain látott tárgyak csakis önmagukat jelentik). A madár a lélek kifejezője: már az ókori Egyiptomban is a ba – madártestű, emberfejű lény – jelképezte a halott testéből elszálló lelket. Pár éve egy finnországi temetőben meglepve láttam, hogy nagyon sok sírkövet vörösbegy-szoborral díszítettek. Ott élő barátom elmondta, hogy a vörösbegy a halott lelkének szimbóluma. A Jelképtár című szimbólum-lexikon szerint maga a galamb is a lélek jelképe. Egy galamb tojásából lett a világmindenség. Aphroditének, a szerelem istennőjének is szent madara a galamb – így a szexualitáshoz, a bujasághoz is köze van. Milyen szép is, mikor a szerelmesek „mint két galamb” élnek együtt… Ám a terapeuta-kalitkából az egyik galamb a nagyvilágba vágyik . A terapeuta, maga is csavargó, jól ismeri ezt az érzést, kalitka-testén nyitva az ajtó: „Szállj, ahova szeretnél!” A másik galamb azonban a kalitka belsejében gubbaszt. Félti szerelmesét, szíve szerint maga mellett tartaná. Ő is sejti, mi pedig La Fontaine meséjéből már tudjuk, hogy a szabadság mennyi veszélyt, csapdát rejt. A terapeuta leple alatt a többé-kevésbé mindannyiunk lelkében ott élő ambivalenciával szembesülhetünk. Mindenkinek vannak egymásnak ellentmondó vágyai, s ezek közül a legnagyobb kínt sokszor a „Menjek vagy maradjak?” dilemma okozza. Vagy megszoksz, vagy megszöksz! A vándorló terapeuta beállított hozzánk, és lelki pillanatfelvételt készített rólunk…  
(José Pierre művészettörténész szerint a festményt La Fontaine A két galamb című meséje ihlette - lásd a csatolmányban)

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 6. számában olvasható
 

CsatolmányMéret
Microsoft Office dokumentum ikonja Jean_de_La_Fontaine_a_ket_galamb.doc30.5 KB

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ha nem a VR uralkodik az alkalmazó felett, hanem fordított a helyzet, számos pozitív cél elérse érdekében használhatjuk a technikát...

Bár receptre írt zene nem létezik, Dobóczi Csaba, a Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet zeneterape

Bizonyos tévhitekkel ellentétben egy művészetterápiás folyamatnak nem feltétlenül célja az alkotó tudattalanjába férkőzni...

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma  a Kincsek a város alatt c. kiállításához kapcsolódóan irodalmi pályázatot hirdet.

Fokozatosan javul a tartás, nő az önbizalom, ébred a nőiesség. Elkezdenek jönni a visszajelzések, egyre többen veszik észre a változást, a kecsesebb, kifinomult mozdulatokat...