Jelenlegi hely

A kalitkatestű vándor - Pszichokritika

Megjegyzések René Magritte A terapeuta című festményének hátoldalára
A terapeuta leple alatt a többé-kevésbé mindannyiunk lelkében ott élő ambivalenciával szembesülhetünk.

A terapeuta-kalitkából az egyik galamb a nagyvilágba vágyik. A terapeuta, maga is csavargó, jól ismeri ezt az érzést, kalitka-testén nyitva az ajtó: „Szállj, ahova szeretnél!” A másik galamb azonban a kalitka belsejében gubbaszt. Félti szerelmesét, szíve szerint maga mellett tartaná. Ő is sejti, mi pedig La Fontaine meséjéből már tudjuk, hogy a szabadság mennyi veszélyt, csapdát rejt. A terapeuta leple alatt a többé-kevésbé mindannyiunk lelkében ott élő ambivalenciával szembesülhetünk.

Cikkek: 

A kalitkatestű  vándor – terapeuta. Lehet, hogy egy kuruzsló, aki körbejárja a falvakat, fellebbenti a leplet kalitkájáról, aztán továbbáll? Lehet, hogy fényképész, aki kegyetlen pillanatfelvételek révén szembesíti alanyait azzal, hogy ők is kalitkában élnek? Netán pszichoterapeuta, aki a kényelmes rendelő és az analitikus dívány helyett a csavargást választotta? Vagy mindez együtt? Azt gondolom, mindenkinek az, aminek ő gondolja. Amíg nem szemlélik, a festmény csupán vászon, rajta egy festékréteggel. Csak a néző rávetített gondolatai és érzései – projekciói – révén válik műalkotássá, még ha a festő tiltakozna is a néző értelmezése ellen. Kérem az Olvasót, hogy gondolkodjon el rajta, Ön szerint ki ez a kalitkás alak? Amit a következőkben írok, az az én elképzelésem – lehet, hogy Önnek egészen más jut róla eszébe. Úgy gondolom, hogy ez teljesen természetes, mert maga a kép és a hozzá társított cím sem egyértelmű. Mindenki azt vetíti rá, ami őt foglalkoztatja...
Nekem, bevallom, a díványának búcsút mondó, csavargó pszichoterapeuta jut róla eszembe. (Ugyan mi másra asszociálna a pszichológus?)...
A kép legerősebb dramaturgiai eleme, hogy a terapeuta kalitkájában két galamb ül, az egyik az ajtóban, a másik a kalitka belsejében. A festményen szereplő dolgoknak igenis van szimbolikus értelmük is. A néző asszociációi közül a műalkotás befogadása szempontjából nagyon fontos, hogy a látott dolgok számára milyen jelképeket testesítenek meg (még akkor is, ha a festő amellett kardoskodik, hogy a vásznain látott tárgyak csakis önmagukat jelentik). A madár a lélek kifejezője: már az ókori Egyiptomban is a ba – madártestű, emberfejű lény – jelképezte a halott testéből elszálló lelket. Pár éve egy finnországi temetőben meglepve láttam, hogy nagyon sok sírkövet vörösbegy-szoborral díszítettek. Ott élő barátom elmondta, hogy a vörösbegy a halott lelkének szimbóluma. A Jelképtár című szimbólum-lexikon szerint maga a galamb is a lélek jelképe. Egy galamb tojásából lett a világmindenség. Aphroditének, a szerelem istennőjének is szent madara a galamb – így a szexualitáshoz, a bujasághoz is köze van. Milyen szép is, mikor a szerelmesek „mint két galamb” élnek együtt… Ám a terapeuta-kalitkából az egyik galamb a nagyvilágba vágyik . A terapeuta, maga is csavargó, jól ismeri ezt az érzést, kalitka-testén nyitva az ajtó: „Szállj, ahova szeretnél!” A másik galamb azonban a kalitka belsejében gubbaszt. Félti szerelmesét, szíve szerint maga mellett tartaná. Ő is sejti, mi pedig La Fontaine meséjéből már tudjuk, hogy a szabadság mennyi veszélyt, csapdát rejt. A terapeuta leple alatt a többé-kevésbé mindannyiunk lelkében ott élő ambivalenciával szembesülhetünk. Mindenkinek vannak egymásnak ellentmondó vágyai, s ezek közül a legnagyobb kínt sokszor a „Menjek vagy maradjak?” dilemma okozza. Vagy megszoksz, vagy megszöksz! A vándorló terapeuta beállított hozzánk, és lelki pillanatfelvételt készített rólunk…  
(José Pierre művészettörténész szerint a festményt La Fontaine A két galamb című meséje ihlette - lásd a csatolmányban)

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 6. számában olvasható
 

CsatolmányMéret
Microsoft Office dokumentum ikonja Jean_de_La_Fontaine_a_ket_galamb.doc30.5 KB

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Ha nem a VR uralkodik az alkalmazó felett, hanem fordított a helyzet, számos pozitív cél elérse érdekében használhatjuk a technikát...

Bár receptre írt zene nem létezik, Dobóczi Csaba, a Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet zeneterape

Bizonyos tévhitekkel ellentétben egy művészetterápiás folyamatnak nem feltétlenül célja az alkotó tudattalanjába férkőzni...

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma  a Kincsek a város alatt c. kiállításához kapcsolódóan irodalmi pályázatot hirdet.

Fokozatosan javul a tartás, nő az önbizalom, ébred a nőiesség. Elkezdenek jönni a visszajelzések, egyre többen veszik észre a változást, a kecsesebb, kifinomult mozdulatokat...