Jelenlegi hely

A féltékenység szemüvege – avagy lehetséges valóságaink

Mindenki olyan világot észlel, olyan világban él, amit az határoz meg, ahogyan ránéz, amilyen „szemüveget visel”

 Ha például később egy barátnőmnek leírom a fenti jelenetet, felsorolom azokat a gyanús jeleket, amelyeket a kedvesem viselkedésén láttam: „hiszen látom”, hogy a viselkedése gyanús. Pedig a gyanú hozzám tartozik, én vagyok az, aki gyanakszom, de én mégis őt gyanúsítom.

Cikkek: 

Tegyük fel, hogy meglátom a barátomat egy vonzó nővel nevetgélve édelegni egy utcasarkon és iszonyú féltékeny leszek. Hiába győzködöm magam, hogy ez bizonyára teljesen ártatlan dolog, biztos csak munkatársak, a barátom hű hozzám, tudom, hogy soha nem csalna meg, és hiába reménykedem, hogy a vonzó nő voltaképpen jegyben jár, attól sajnos nem tudok elvonatkoztatni, hogy a nőt vonzónak látom, hogy édelegnek és hogy – akármennyire is küzdök ellene – a féltékenység szétmarja az agyamat... Különösen ezzel az utóbbival nehéz mit kezdeni, hiszen ebben az érzésben valószínűleg egy egész élettörténet minden tapasztalata, szorongása – és persze a jelenlegi kapcsolatunk zökkenői is megjelennek. Azonban amikor féltékenységem magas fokán a jelenetet megcsalásként diagnosztizálom, ez a sok összetevő mégsem tudatosul bennem. Azaz nem tudom felismerni, hogy abban, ami számomra megjelenik, nem a világ adja magát akképpen, amilyen, hanem abban, ahogy látom, egész addigi élettörténetem, önbizalomhiányom, féltékenységem stb. egyaránt kifejeződik.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 5. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2018 február–márciusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. február–március

Új rovataink:

  • Mindennapi filozófia

    Egy jó szakembernek szerszámokra van szüksége: a filozófiai fogalmak olyan "szerszámok", amelyek hatékonyabbá teszik problémáink felismerését, elemzését és megoldását, emellett önmagunk jobb megértéséhez is hozzájárulnak. Mivel a filozófia az értelmes élet egészének feltételeiről való gondolkodás, ezért mindennapi életünk számára is különös jelentősége van - tulajdonképpen minden jó beszélgetés során filozofálunk, hiszen a lényegi kérdésekről beszélünk. Nem absztrakt és életidegen tudomány tehát, hanem az a minden korban és minden kultúrában működő törekvés, hogy megértsük a valóságot és benne az emberi életet.

  • Pszichoszomatika

    Van, amikor az ember úgy érzi, egyszerűen belefáradt saját gyógyulásába: az orvostól-orvosig küldözgetés útvesztőibe, a türelemre ítélt várakozásokba - s a gyógyulás sikertelenségéért, sőt, a betegség kialakulásáért is önmagát hibáztatja… Jó hír, hogy minden emberben ott rejlik a gyógyulás képessége. A testünk segíteni akar, tünetekkel jelez. Ám ha nem értjük testünk jelzéseit, tüneteink valódi okai rejtve maradnak, s a kezelések akár hosszú éveken át hatástalannak bizonyulnak. A pszichoszomatika tehát ott kezdődik, amikor "elbeszélgetünk" saját testünkkel. Ne várjuk meg, míg ő beszél helyettünk!


  • Legyünk-e - s ha igen, hogyan legyünk altruisták?

    Altruista az, aki önzetlenül lemond valamilyen értékesnek tartott dologról más személyek vagy más érző lények javára. Vagyis valamennyi altruistát az a meggyőződés vezérli, hogy - szemben Pangloss mester tanításával - a világunk nem a lehetséges világok legjobbika, következésképpen jobb hellyé kell tenni, mint amilyen.

  • Ki nyer ma? Párkapcsolati stresszkezelés

    Miközben úgy érezzük, hogy párunk nemcsak nyugalmunk és boldogságunk, hanem mindezek megzavarásának forrása is, fontos tudatosítanunk, hogy a stresszor nem az ő személye. Sokkal inkább az, amit szavairól, viselkedéséről gondolunk, és amilyennek ezek fényében magunkat megéljük.

  • Mit öröklünk és mit nem? – Genetika/genomika és epigenetika

    A genetikai tudás és a technológiai robbanás a biotechnológia és géndiagnosztika mellett óriási muníciót ad a ma már szinte a futurológiába illő génterápiának is. Az emberiség számára kézzelfogható közelségbe került a lehetőség nagy, eddig gyógyíthatatlan genetikai hátterű betegségek akár végleges eltüntetésére is.

  • Zsigeri érzelmeink - Pszichovegetatív kölcsönhatások

    "Fáj a szívem érte" - mondja a hétköznapi szófordulat valakiről, akit kedvelünk vagy szeretünk, de "zsigerből utáljuk" azt, aki ellenszenves nekünk. Egész szótárnyi kifejezést gyűjthetünk össze, amelyekben valamilyen belső szervről van szó, s amelyekkel valamilyen érzelmet akarunk érzékletesen kifejezni. Ezek mind azt sugallják, hogy zsigereink részt vesznek gondolataink és érzelmeink kialakulásában…

ÉS MÉG: Lélekmérő - A főszerkesztő előszavaA pszichológia világa • Összeillés vagy összeillesztés? • Nem engem keresel? Párválasztás - avagy zsák a foltját… • "Lelkileg kötelező rendben lennünk" - Interjú Gigor Attilával, a Terápia c. sorozat rendezőjével • Introvertáltak egy zajos világban - A zene hatásai • Létezik-e lustaság? • Nevetéssel a félelem ellen • Mozaikcsalád: műalkotás vagy káosz? • Beteg vagyok, vagy csak képzelem? • Átverős árak • Te is 100 kilóval préselsz? Interjú a fogcsikorgatásról dr. Schmidt Péterrel • Miből lesz a cserebogár? A pszichopátia gyermekkori gyökerei • A pozitív adjonisten • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Természetes módon összeillünk-e a szerelmünkkel, a partnerünkkel, a feleségünkkel, a férjünkkel, vagy csupán megpróbálunk összeilleszteni tökéletesen soha össze nem illő...

És bár ez az érzelmi igény teljesen jogosnak látszik, mégis gyakran látjuk azt, hogy sokan mintha szántszándékkal ker

Nem filmismertető és nem is kritika vár az olvasóra, hanem a barátság extrákkal rövid hazai körképe.

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!

A kapcsolatfüggő mindig szeretni fogja a másikat, bármit is tesz vele – a függetlenségfüggő vagy énfüggő azonban egy idő után nem fogja szeretni a másikat, bármit is tesz érte...

A férfiak kezdetben a jóval fiatalabb feleség mellett a leginkább elégedettek, ugyanez a nőkre is jellemző: a legjobban a jóval fiatalabb férjnek örülnek.