Jelenlegi hely

Szerelem határok nélkül

a negatív sztereotípiák leküzdése az első lépés

A jó humorérzékkel megáldott multikulti-párok nagy előnyt élveznek ilyen helyzetekben, de nekik sem szabad megfeledkezniük arról, milyen fontos a nyelvi kölcsönösség. A kommunikáció szempontjából ugyan lehet, hogy elég egy-két mindkettejük által jól beszélt idegen nyelv, de nem árt a partner anyanyelvének elsajátítása (hisz az mégiscsak az adott ember kultúrájának elsődleges közvetítője).

Szerző: 

„Hogyan jöjjek? – kérdezte az olasz fiú az első randevú előtt a telefonban. – Vasalt ingben, frissen, illatosan egy óra késéssel, mint a tipikus olasz… vagy jó leszek, ahogy vagyok, várakoztatás nélkül?” Sokak számára talán meglepő, hogy az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott válaszok hosszú távon befolyásolhatják a kapcsolat alakulását. A közkedvelten csak multikultinak becézett kapcsolatok jövőjét alapvetően meghatározza, hogy a pár tagjai mit tesznek az ún. kulturális ’lyukak’ áthidalása érdekében. Mint azt a fenti példa is bizonyítja, a negatív sztereotípiák leküzdése az első lépés.

V. Károly szerint „aki két nyelvet beszél, két ember” – és valóban, egy új nyelv elsajátításával tudásunk bővül, kommunikációs készségeink tárháza gazdagodik. A multikulturális párkapcsolatokban azonban különösen sok bonyodalomhoz vezethet az ún. nyelvi pluralizmus. Vegyük csak a következő példát, melyben az olasz-magyar párnak két közös nyelve is volt. Nap közben olaszul, reggel, a kötelező kávébevitel előtt, illetve este, a fáradtságtól letaglózva azonban angolul beszéltek. Mindketten úgy gondolták, két nyelv bőven elegendő egymás megértéséhez, mígnem egy sötét téli estén a lány meg nem kérdezte kedvesét: „Boldog vagy te velem?”. „Sí, sono sempre molto contento con te” (Igen, mindig nagyon boldog vagyok veled) – jött a válasz, mire a lány könnyes hangon válaszolt: „Miért mindig csak elégedett vagy mellettem, és sohasem boldog?” „De hiszen a ’contento’ azt jelenti, hogy boldog!” – nevetett a fiú. „Tényleg? Én azt hittem, hogy a ’felice’ jelenti azt.” „Már megint angolul gondolkodsz. Ne haragudj, erre nem is gondoltam. Az angolban valóban mást jelent a ’content’ és a ’happy’, de az olaszban nem.” Az ilyen „bábeli zűrzavar” okozta helyzetek akár évek múltán is mosolyt csalhatnak az arcunkra, ehhez azonban erőfeszítéseket kell tennünk egyfelől a helyzet, másfelől partnerünk érzéseinek megértésére.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 5. számában olvasható


A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Válás, elhagyás, mostoha, szerencsétlen sorsú gyerekek, lojalitáskonfliktusok… Asszociációk, melyek eszünkbe jutnak, ha meghalljuk a szót: mozaikcsalád.

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox

A fiatal felnőttkor egyik embert próbáló feladata a szülőktől való fizikai és érzelmi eltávolodás, az optimálisnak tűnő távolság megtalálása, kialakítása. 

A legtöbb szülő nem is sejti, mennyire veszélyes egy kisgyerekkel az ölben csúszdázni.

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!