Jelenlegi hely

Szerelem határok nélkül

a negatív sztereotípiák leküzdése az első lépés

A jó humorérzékkel megáldott multikulti-párok nagy előnyt élveznek ilyen helyzetekben, de nekik sem szabad megfeledkezniük arról, milyen fontos a nyelvi kölcsönösség. A kommunikáció szempontjából ugyan lehet, hogy elég egy-két mindkettejük által jól beszélt idegen nyelv, de nem árt a partner anyanyelvének elsajátítása (hisz az mégiscsak az adott ember kultúrájának elsődleges közvetítője).

Szerző: 

„Hogyan jöjjek? – kérdezte az olasz fiú az első randevú előtt a telefonban. – Vasalt ingben, frissen, illatosan egy óra késéssel, mint a tipikus olasz… vagy jó leszek, ahogy vagyok, várakoztatás nélkül?” Sokak számára talán meglepő, hogy az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott válaszok hosszú távon befolyásolhatják a kapcsolat alakulását. A közkedvelten csak multikultinak becézett kapcsolatok jövőjét alapvetően meghatározza, hogy a pár tagjai mit tesznek az ún. kulturális ’lyukak’ áthidalása érdekében. Mint azt a fenti példa is bizonyítja, a negatív sztereotípiák leküzdése az első lépés.

V. Károly szerint „aki két nyelvet beszél, két ember” – és valóban, egy új nyelv elsajátításával tudásunk bővül, kommunikációs készségeink tárháza gazdagodik. A multikulturális párkapcsolatokban azonban különösen sok bonyodalomhoz vezethet az ún. nyelvi pluralizmus. Vegyük csak a következő példát, melyben az olasz-magyar párnak két közös nyelve is volt. Nap közben olaszul, reggel, a kötelező kávébevitel előtt, illetve este, a fáradtságtól letaglózva azonban angolul beszéltek. Mindketten úgy gondolták, két nyelv bőven elegendő egymás megértéséhez, mígnem egy sötét téli estén a lány meg nem kérdezte kedvesét: „Boldog vagy te velem?”. „Sí, sono sempre molto contento con te” (Igen, mindig nagyon boldog vagyok veled) – jött a válasz, mire a lány könnyes hangon válaszolt: „Miért mindig csak elégedett vagy mellettem, és sohasem boldog?” „De hiszen a ’contento’ azt jelenti, hogy boldog!” – nevetett a fiú. „Tényleg? Én azt hittem, hogy a ’felice’ jelenti azt.” „Már megint angolul gondolkodsz. Ne haragudj, erre nem is gondoltam. Az angolban valóban mást jelent a ’content’ és a ’happy’, de az olaszban nem.” Az ilyen „bábeli zűrzavar” okozta helyzetek akár évek múltán is mosolyt csalhatnak az arcunkra, ehhez azonban erőfeszítéseket kell tennünk egyfelől a helyzet, másfelől partnerünk érzéseinek megértésére.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 5. számában olvasható


A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súl

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.

Ennek a kialakítása pedig a szülőn múlik, és bizony nem csak úgy, hogy büntetésképpen eltiltja a képernyőtől a gyerek

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.