Mesebirodalmak, privát zónák

minden gyereknek megteremthetjük a számára kedves, hozzá leginkább illő birodalmat

Bár kecsegtető a gondolat, hogy tizenévesen a gyerekek majd önállóbbak lesznek, végre egy kis nyugtot hagynak a szülőknek, az igazság az, hogy a kamaszok még az otthon tereit illetően is új kihívások elé állítják őket. A kamaszszobában nagy valószínűséggel rendetlenség uralkodik, és a rendrakás is olyan üggyé válik, ami ellen lehet lázadni és háborogni. „Jobb, ha a szülők elfogadják, hogy a szoba állapota nem csupán a serdülő lelkének és életének a tükre, hanem velejárója is.

Szerző: 
Horváth Cili

A gyerekszoba kötelez: mivel a gyerekek számára ez lesz az első számú tárgyi környezet, a szülőknek érdemes folyamatosan odafigyelniük, hogyan alakíthatják mindig szebbé és jobbá a cseperedő új nemzedék változó igényeinek megfelelően.Szerencsére régen idejétmúlt a „lánynak rózsaszín, fiúnak kék gyerekszoba” klisé, és ahogy egyre több bútorból és kiegészítőből választhatunk, minden gyereknek megteremthetjük a számára kedves, hozzá leginkább illő birodalmat. Persze rögtön hozzá is tesszük: felesleges saját ízlésünket és vágyainkat kiélni, és a magunk képére, vagy arra a képre alakítani a gyerekszobát, ahogyan mi szeretnénk látni őt: hercegnőnek, kis tudósnak, felfedezőnek… Nem mindegy, hogyan jelöljük ki a gyerekek helyét a lakásban, és persze az sem, hogy ők nyugodtnak, biztonságosnak, átláthatónak élik-e meg az otthonukat.

„A gyerekek illetve kamaszok, majd a fiatal felnőttek térhasználati szokásaiban nagy eltérések mutatkoznak, és ha pszichológiai szempontból gondolkozunk a gyerekszoba kialakításáról, ezeket hasznos megismerni” – mondja dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docense. „Az egyik kulcsfogalom a közelség-távolság szabályozása. Legjobb, ha ezt a gyerek és a szülő egyaránt befolyásolhatja. Érdemes erre már akkor gondolnunk, amikor meghatározzuk, melyik legyen a gyerekszoba – vagy hagyjuk meg a lehetőséget a későbbi szeparálásra. A kisgyerekek még kevésbé tudják, hogyan tartsák – vagy ne tartsák – a távolságot, a felnőttek közelségére vágynak, és otthonuk egyetlen differenciálatlan térként jelenik meg előttük: előszeretettel hordják ki játékaikat a nappaliba, sőt a lakás egész területére, de ez nem baj, így természetes. A leválasztott tereknek valójában majd csak akkor lesz jelentőségük a gyerekek számára, amikor a saját testüket is tudatosan közelebb-távolabb helyezik másokhoz képest. Az igazi távolodási igény általában 6-7 éves korban kezdődik, de persze van, akinél 4, és van, akinél 8 évesen észlelhető. Ilyenkor magára csukja az ajtót, magányra vágyik, és arra, hogy a saját világába zárkózhasson. S ahogyan nő, a gyerekben úgy fejlődik a helyidentitás, amint a számára fontos helyekkel, tárgyakkal kapcsolatban is meghatározza önmagát, és például olyan kijelentésekkel számol be róla, mint: „Hazamegyek.” „Én Zuglóban lakom.” „A kisszoba az enyém” – fogalmaz a szakember.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 4. számában olvasható

 
 

 

Mindennapi Pszichológia 2014. december–2015. január

A Mindennapi Pszichológia
2014. 6. december–januári számában
ezekről olvashat:

  • Szeretni elvárások nélkül?

    Elvárások nélküli partner nem létezik – elvárások nélküli szeretetben pedig csak átmenetileg lehet részünk. A születést követően, a csecsemőkor elején – a legkiszolgáltatottabb, leginkább függő emberi kor idején… Minden érzelmileg jelentős emberi kapcsolatban tudattalanul működik két mechanizmus, ami a másik személy jelenlétéhez fűződik: az azonosulás és az előírás vagy elvárás. Az azonosulás azt a kívánságunkat fejezi ki, hogy „Olyan akarok lenni, mint te!”, az előírás vagy elvárás pedig azt: „Olyannak kell lenned, amilyen én vagyok!”

  • A hála szerepe a párkapcsolatban

    Tágabb értelemben a hála életszemléletünk része, azt az attitűdöt jelenti, hogy felismerjük, megbecsüljük – és nem tekintjük magától értetődőnek – mindazt, ami jó van az életünkben. Számos tudományos kutatás igazolta, hogy a hála gyakori átélése boldogabbá és egészségesebbé tesz. Hogy miért? Mert a hála „vonzza” az olyan pozitív érzelmeket, mint az öröm, a remény vagy a megelégedettség, és összeegyeztethetetlen az irigységgel, a keserűséggel vagy a sértődöttséggel.

  • Gratulálok, Apuka! Lánya született!

    Amikor Sándor először kopogtatott az ajtón, még nem tudta, mit mondjon, még nem tudta, mitől szenved igazán. A felismeréséig sem jutott el annak, hogy kudarcainak, sikertelennek ítélt apaságának, saját magával szemben érzett elégedetlenségének bármi köze lehet hatalmasodó, s örökké jelen lévő apjának. Szenvedéseit a túlmunka terheitől megviselt szervezetének tulajdonította. A családban „ráosztott” apai szerepre alkalmatlannak, esetlennek érezte magát… Pedig nagyon igyekezett, és soha, egyetlen percre sem felejtette, hogy ő nem akar olyan lenni, mint az apja volt, de nem tudta, hogy kéne jól csinálni?

  • „Áldás és átok” – a kutyaugatásról a tudomány nyelvén

    Több olyan felmérés is ismert, ahol biztonságtechnikai, rendőrségi szakértők betörők véleményét tudakolták arról, mely ingatlanok a leginkább csábító célpontok, illetve melyek azok, amelyeket „csak végszükség esetén” látogatnának meg. A bűnözők véleménye egyöntetűen az volt, hogy talán a kutya jelenléte a leginkább elriasztó hatású – vagyis ha észlelik, hogy a potenciális betörési helyszínen kutya is lakik, az esetek nagy részében keresnek maguknak egy másik, kutyátlan portát. Az eb jelenlétéből származó, a betörést leginkább hátráltató tényező pedig az ugatás…

ÉS MÉG: Az ötödik ajtó - A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa Hírek • A vonakodó („talán”) férfiakAz apaság születéseBaba-mama párbeszéd – értem, vagy félreértem? • A kínai szobaÉnekelve nem dadog?! • Mielőtt útra kelsz… • És amikor végleg hazatérsz – Visszailleszkedési kultúrsokk • A kockázatokról és mellékhatásokról – Mitől fél a beteg és mitől tart az orvos? • „A mi csapatunkban a baba a főnök”A beteg gyermeket (is) tájékoztatni kell?Döntsön a tudattalan?

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

FIZESSEN ELŐ, RENDELJE MEG ONLINE!