Jelenlegi hely

Mesebirodalmak, privát zónák

minden gyereknek megteremthetjük a számára kedves, hozzá leginkább illő birodalmat

Bár kecsegtető a gondolat, hogy tizenévesen a gyerekek majd önállóbbak lesznek, végre egy kis nyugtot hagynak a szülőknek, az igazság az, hogy a kamaszok még az otthon tereit illetően is új kihívások elé állítják őket. A kamaszszobában nagy valószínűséggel rendetlenség uralkodik, és a rendrakás is olyan üggyé válik, ami ellen lehet lázadni és háborogni. „Jobb, ha a szülők elfogadják, hogy a szoba állapota nem csupán a serdülő lelkének és életének a tükre, hanem velejárója is.

Szerző: 

A gyerekszoba kötelez: mivel a gyerekek számára ez lesz az első számú tárgyi környezet, a szülőknek érdemes folyamatosan odafigyelniük, hogyan alakíthatják mindig szebbé és jobbá a cseperedő új nemzedék változó igényeinek megfelelően.Szerencsére régen idejétmúlt a „lánynak rózsaszín, fiúnak kék gyerekszoba” klisé, és ahogy egyre több bútorból és kiegészítőből választhatunk, minden gyereknek megteremthetjük a számára kedves, hozzá leginkább illő birodalmat. Persze rögtön hozzá is tesszük: felesleges saját ízlésünket és vágyainkat kiélni, és a magunk képére, vagy arra a képre alakítani a gyerekszobát, ahogyan mi szeretnénk látni őt: hercegnőnek, kis tudósnak, felfedezőnek… Nem mindegy, hogyan jelöljük ki a gyerekek helyét a lakásban, és persze az sem, hogy ők nyugodtnak, biztonságosnak, átláthatónak élik-e meg az otthonukat.

„A gyerekek illetve kamaszok, majd a fiatal felnőttek térhasználati szokásaiban nagy eltérések mutatkoznak, és ha pszichológiai szempontból gondolkozunk a gyerekszoba kialakításáról, ezeket hasznos megismerni” – mondja dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének docense. „Az egyik kulcsfogalom a közelség-távolság szabályozása. Legjobb, ha ezt a gyerek és a szülő egyaránt befolyásolhatja. Érdemes erre már akkor gondolnunk, amikor meghatározzuk, melyik legyen a gyerekszoba – vagy hagyjuk meg a lehetőséget a későbbi szeparálásra. A kisgyerekek még kevésbé tudják, hogyan tartsák – vagy ne tartsák – a távolságot, a felnőttek közelségére vágynak, és otthonuk egyetlen differenciálatlan térként jelenik meg előttük: előszeretettel hordják ki játékaikat a nappaliba, sőt a lakás egész területére, de ez nem baj, így természetes. A leválasztott tereknek valójában majd csak akkor lesz jelentőségük a gyerekek számára, amikor a saját testüket is tudatosan közelebb-távolabb helyezik másokhoz képest. Az igazi távolodási igény általában 6-7 éves korban kezdődik, de persze van, akinél 4, és van, akinél 8 évesen észlelhető. Ilyenkor magára csukja az ajtót, magányra vágyik, és arra, hogy a saját világába zárkózhasson. S ahogyan nő, a gyerekben úgy fejlődik a helyidentitás, amint a számára fontos helyekkel, tárgyakkal kapcsolatban is meghatározza önmagát, és például olyan kijelentésekkel számol be róla, mint: „Hazamegyek.” „Én Zuglóban lakom.” „A kisszoba az enyém” – fogalmaz a szakember.

 

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 4. számában olvasható

 
 

 

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súl

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.

Ennek a kialakítása pedig a szülőn múlik, és bizony nem csak úgy, hogy büntetésképpen eltiltja a képernyőtől a gyerek

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?

Ezek a gyerekek szenvednek attól, hogy szinte folyamatos kritikában és szidásban részesülnek