Jelenlegi hely

Beszélő és néma gének - Beszélgetés Falus András akadémikussal

a gén által kódolt információ nem változik, csak éppen megszólal vagy elcsendesedik

Az immunrendszer úgy működik, mint a jó rendőrség: a rosszat kiveszi, a jót nem bántja. Ez egy kognitív sajátosság, aminek ma már számos mechanizmusát molekuláris, sejtbiológiai szinten értjük. A modern immunológia felismerte, hogy a legfontosabb szignál a biológiai veszély (pl. sérülés, rákos burjánzás) érzékelése. Ezek a jelek riadóztatják az immunrendszer sejtjeit. Ez – visszatérve a genomra – egy génaktivitási mintázatot jelent, aminek a célja a veszély forrásának kiiktatása és az egészséges szövet regenerációja.

Cikkek: 

Az embrió kifejlődésének van egy belső és egy külső programja. A belső program felelős azért, hogy kb. 40 hét alatt kifejlődjön a gyermek. A külső program már ekkor is érvényesül, ilyen hatás például az édesanya hangja, hőmérséklete, táplálkozása stb. Ha pedig dohányzik, akkor természetesen annak káros hatása is. Ha megszületik a gyermek, akkor további külső hatások érvényesülnek. Ezek között a táplálkozást, a mozgást, a fényhatásokat, gyógyszereket, fertőzéseket, sőt a lelki hatásokat is említhetjük. A külső pszichoszomatikus hatások a belső funkciókat is befolyásolják. Jó példa erre az allergia, az asztma tüneteinek megjelenése is. Az immunológiailag viszonylag egyszerűen magyarázható túlérzékenységi, allergiás reakció beindítása nagyon gyakran lelki – például stresszel kapcsolt – folyamatokkal kapcsolatos. Minderről és egyéb környezeti hatások jelentőségéről eddig is tudtunk. Az új felismerés az, hogy ennek során a DNS molekulát úgy is lehet kívülről befolyásolni, hogy a genetikailag meghatározott „betűsorrend” nem változik, csak éppen a DNS lesz hozzáférhetőbb egy-egy gén „megszólalását” illetően. Ilyen hatás többek között a DNS egyik nukleotidjának metilálása és a DNS-ben lévő fehérjék (hisztonok) acetilálása. Ezek a módosulások „föllazítják” vagy éppen hogy jobban összetekerik a DNS-t, ami aktivációt vagy gátlást, azaz a gének kifejeződésének változását jelenti. A metiláció, acetiláció lényege tehát az, hogy a környezet kémiai változásokon keresztül hat a DNS működésére. Ezek az epigenetikai változások. 

 
 
 
Az interjú Falus András akadémikussal,  a Semmelweis Egyetem tanárával, az SE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatójával a Mindennapi Pszichológia 2011. 4. számában olvasható
 

 

 

A Mindennapi Pszichológia
2017 augusztus-szeptemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2017. augusztus–szeptember

  • Külön lakó élettársak

    Az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban mind nagyobb figyelmet kap egy érdekes társadalmi folyamat: úgy tűnik, egyre több az olyan tartós párkapcsolat, melyben a felek nem költöznek össze. A jelenség szociológiai szempontból meglehetősen összetett, és még nevet sem könnyű találni neki. Együttjárás? LAT? Látogató kapcsolat?

  • „Ez is miattad van!” – Az Apokalipszis négy lovasa a párkapcsolatokban

    „Nem én voltam, hanem Te voltál!”„Te vagy a hibás, Te csináltad!” Ismerősen csengenek ezek a mondatok? Valamilyen szinten biztosan. A párokkal folytatott beszélgetésekben sokszor találkozom azzal, hogy egyikük folyamatosan mentegetőzik, tisztára akarja mosni magát a párja előtt – de akár előttem is –, míg a másik hibáztat és „mossa kezeit”. A felelősség hárítása igen megterhelő úgy a környezet, mint a kapcsolatban élő felek számára.

  • Könnyes szemmel – mosolyogva – A leválás szülői szemmel

    Azt mondják, ne csináljunk drámát az elengedésből, mert az az élet része. Vegyük könnyedén ezt az élethelyzetet, és ahogy gyermekünk teszi, lépjünk mi is előre egyet saját életünkben. Ez a mindenki számára jó megoldás – és hovatovább ez az elvárt szülői hozzáállás. Pedig próbatétel ez a javából! Szülőnek, gyereknek egyaránt. A kérdés csak az, hogy tudunk megbirkózni a kísérő fájdalom és öröm vegyes érzéseivel? Egyáltalán, merjük-e őszintén vállalni érzéseinket?

  • A maximalista vezető

    A maximalista vezető mindig elégedetlen. Saját és kollégái munkájával és viselkedésével szemben is folyamatosan teljesíthetetlen elvárásokat támaszt. S mivel minden téren tökéleteset akar alkotni – tehát nem jelöli meg az egyetlen legfontosabbat – voltaképpen soha nem tud száz százalékot teljesíteni.

  • A drogprevenció modern útjai

    „Ne drogozz, fiam, mert junkie-ként végzed a híd alatt!”. „Ha kipróbálod a füvet, az egyenes út a kokainhoz és heroinhoz!”. „Ha már választanod kell, igyál inkább!”. Gyakran elhangzó intelmek ezek, melyek – túl azon, hogy társadalmunk pszichoaktív szerekkel kapcsolatos ambivalens viszonyulását tükrözik – lényegében széles körben elterjedt tévhiteken alapulnak. A hatékony megelőzés azonban nem építhet efféle féligazságokra és moralizáló tévhitekre.

ÉS MÉG: Szagelszívó és lételmélet – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Se házasság, se szenvedély„Legyünk együtt, de külön!” A mingli avagy 'lat' kapcsolatok... • Ösztönös vagy túlszabályozott? Freudi kapcsolatok • „Pozitív mementó”A szolgálat becsületeMit tud a baba? A mozgás szerepe az értelmi fejlődésben • „Mindig a nő dönt!”A betegség előnyös oldala. –  Freud betegségelőny-fogalma a hétköznapokban • Az ember, aki elkerülte a boldogságotA bűntudat ingében • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az utóbbi években több kutatás összefüggést talált a mozgás és az idegrendszer fejlődése között – rövid összefoglalón

Hogyan lehetséges, hogy meglehetősen pontosan felismerjük beszélgetőtársunk érzelmi állapotát?

A kutatás alátámasztja, hogy a fittség nem csupán a testi, lelki egészségre van jó hatással, de az iskolai teljesítményre is.

A ló mozgásából eredő rezgő hatások az ún. szimpatikus idegrendszer aktiválása révén fejlesztik a gyermekek tanulási képességeit...

Milyen hatással van a rockzene az orvosok teljesítményére műtét közben?

A látásunkkal csupán a lényegét tudjuk megragadni annak, amit nézünk, a részleteket már nem...