Jelenlegi hely

Kamaszvilág – családi tükörben

Ki vagyok én? Mit akarok elérni az életben? Mi a fontos számomra?

Egyensúlyt kell találnia a jogok és kötelességek között, s ez nem könnyű, hisz a környezet is állandóan változtatja elvárásait: van, ahol határozott, komoly felnőttet fogad szívesen, de van, ahol kedvesen mulya gyermeki engedelmességet vár el. Választ kell találni a legfontosabb kérdésekre: Ki vagyok én? Mit akarok elérni az életben? Mi a fontos számomra? Kikkel és hogyan tudok kapcsolatba kerülni? Milyen társat tudok elképzelni – és elviselni – magam mellett? 

 

Azt már mindenki tudja, hogy MILYENEK a kamaszok, de arról, hogyan hatnak „ránk”, az idősebb generáció tagjaira, már kevesen tudnak, s még kevesebben vannak tisztában azzal, hogy ez a hatás kölcsönös. S arról pedig végképp nem esik szó, hogyan annak idején mi milyen kamaszgyerekei voltunk szüleinknek, vagy hogy a mi szüleinkkel hogyan bántak az ő szüleik serdülőkorukban. Az ismeretterjesztő munkák legtöbbször úgy igyekeznek megvilágítani a serdülőkor feszültségekkel teli időszakát, mintha az csak a kamaszok belső ügye lenne.

Ez nem így van – mondja a rendszerszemléletű  családterápiás elmélet – a család különböző generációjú tagjai összetartoznak, hatnak egymásra, az egyes generációk ugyanazon az úton járnak, csakhogy időben egymáshoz képest eltolva. Kölcsönösen segíthetik vagy kölcsönösen nehezíthetik átélni az egyes időszakokat.

 

Most nézzük azt az időszakot, amikor a család legifjabb generációja a kamaszkornál tart! Előttük ilyenkor számos feladat sorakozik: helyt kell állni az iskolában (de gyakran talán ez tűnik a legkevésbé  hangsúlyosnak, legalábbis egy serdülő számára), ki kell alakítania saját véleményét, formálnia saját ízlését, értékrendjét, meg kell küzdenie a megváltozott testtel, a valószerűtlenül megnyúlt végtagokkal, a hormonális változások látható és zavaró jeleivel: a pattanások és mitesszerek tömkelegével, a zsíros bőrrel és a test erősödő szagaival. Kezelnie kell a feszítően jelentkező szexuális késztetéseket, az erotikus fantáziákat. Át kell élnie a hangulatingadozásokat és a társas környezet gyakran elítélő reakcióit. Egyensúlyt kell találnia a jogok és kötelességek között, s ez nem könnyű, hisz a környezet is állandóan változtatja elvárásait: van, ahol határozott, komoly felnőttet fogad szívesen, de van, ahol kedvesen mulya gyermeki engedelmességet vár el. Választ kell találni a legfontosabb kérdésekre: Ki vagyok én? Mit akarok elérni az életben? Mi a fontos számomra? Kikkel és hogyan tudok kapcsolatba kerülni? Milyen társat tudok elképzelni – és elviselni – magam mellett?  A válaszhoz gyakran az alsó fokú matematikaoktatásból ismert „próbálkozásos” módszer bevetésével jutnak: számos – olykor egymással szöges ellentétben álló – szerepben próbálják ki magukat: jófiúként és gengszterként, lovagként és macsóként; szende lányként és hódító démonként, határozottként és gyámoltalanként. Ráadásul szerepváltásaik gyakran nem is tudatosulnak, így a – bármily támogató – visszajelzéseket nehéz megérteniük és elfogadniuk. Mindezek tetejébe érzelmileg el kell távolodniuk a szülőktől, miközben az erre vonatkozó szabályok családonként rendkívül változatosak: van olyan család, ahol nagy autonómiát adva nevelik önállóságra a kamaszokat, és van, ahol az összetartozás érzelmi biztonságának hangsúlyozásával igyekeznek mindenkit együtt tartani. Kamaszfejjel azonban sokkal könnyebb mindezt elhanyagolásként illetve korlátozásként megélni. Az idősebb generációk eltérő életstílusa markáns lehetőséget biztosít a serdülők számára az elutasításra: könnyű anyut hülyének nézni, mert nem tudja lájkolni a posztjaimat a fészbukon, és azt sem tudja, mi az… Az önmagukban gyakran elbizonytalanodó kamaszok időlegesen nagyon kompetensnek élhetik meg magukat – azzal kevesebbet törődve, hogy ezzel meg bánthatnak másokat…
 
 
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 3. számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súl

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.

Ennek a kialakítása pedig a szülőn múlik, és bizony nem csak úgy, hogy büntetésképpen eltiltja a képernyőtől a gyerek

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.