Jelenlegi hely

Megpecsételt mondatok...

Nem mindegy, mikor milyen gondolatok kerülnek napvilágra – fésületlenül és átgondolatlanul.

A megpecsételt mondatok az önértékelést, az énképet támadják, ezért lesznek maradandók. A hétköznapokban látszólag elsüllyednek, valójában azonban bármikor aktiválódhatnak... A sosem felejthető mondatok sokszor olyan támadások, amiket a rivalizációs düh, a féltékenység, az irigység vezérel… A hirtelen felbukkanó negatív érzelem olyan információ, ami – ha valóban ellentmond a hétköznapokban megélteknek – felülírhatja az addigi párkapcsolati „szabályokat”. 

Szerző: 

Vannak mondatok, melyek bármily régen hangzottak el, évtizedekkel később is mérnöki pontossággal felidézhetők. Nem merülnek el a felejtés áramában, hanem a fájdalmas – és csak hosszú érzelmi munkával feldolgozható „listán” maradnak. Olykor nincs is tudatos emléknyom, ami mindennap emlékeztetne rájuk, ám érzelmileg feszült helyzetben egyszer csak előbukkannak. Érintetlenül…

Mindenkinek van munkája, vannak sikerei vagy sikertelenségei, vágyai és fantáziái önmagáról és a másikról. Sokszor azonban ez a kép más, mint ami a kommunikáció során elhangzik. A tudattalan érzelmeket jól fedhetik a mindennapok történései, olykor évekig nem derül ki, mennyi indulat termelődött az egyik félben, miközben látszólag kiegyensúlyozott párkapcsolatban élnek. Mindenki képes arra, hogy vigyázzon, mi csúszik ki a száján. A megpecsételt mondatok egy részét viszont a kimondási kényszer vezérli, vagyis olyan ellenállhatatlan érzelmi vágy a közlésre, amiben – hiába a „csomagolás” – valójában agresszió van…
A megpecsételt mondatok valójában jelzések – érzelmi figyelmeztetésnek tekinthetők, amik a lehetséges veszteséget vagy kudarcot mutatják. A „gyűjtögetők”, akiknek sok ilyen mondat van a tarsolyukban, egy idő után már nem félnek kimondani a véleményüket – ám akkor már érzékelhetően nagyobb az indulatuk, „meg akarnak fizetni” mindenért. Mások viszont óvatosan kerülgetik a párkapcsolat érzelmi működése szempontjából veszélyes zónát… A felejtés képtelenségét az érzelmi trauma nagysága határozza meg. Minél érzékenyebben érintett valakit az elhangzott mondat, annál inkább lehet számítani arra, hogy a kialakult érzelmi konfliktus – megoldatlanul s látszólag passzív módon – egy „biztonságos helyre” kerül. Olyan emlékké válik, amit nem a szép és megtartó erejű érzelmek tartanak fenn, hanem épp ellenkezőleg: a negatív érzelmek sora (a szorongás, az aggodalom, a szeparációtól való félelem) fémjelez. Több évtized is eltelhet, s a mondat mégis felidézhető marad.
 
 
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 2. számában olvasható
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

A Mindennapi Pszichológia
2018 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • A „menetiránynak megfelelően” élj!

    Sokan panaszkodnak arra, hogy az élet gyorsvonati sebességgel szalad el mellettük, ők pedig pusztán szemlélői, de nem résztvevői az eseményeknek. Mikor is élünk? A fogantatástól a halál pillanatáig tartó időszak tulajdonképpen csak az a pici vízszintes vonal a két évszám közt, egy sírkövön. Mi fér ebbe bele? Mit tekintünk Életnek?

  • Légy főszereplője saját életednek!

    „Amikor megszületünk, hercegnek vagy királykisasszonynak születünk, csak az élet csókjaitól válhatunk békává.” Miért vagyunk statiszták a saját életünkben? Hogy történhetett ez? Eric Berne szavai szerint világra jöttünkkor főhősnek érkeztünk saját színpadunkra. Akkor még a permanens jelen állapota uralkodott. Ha épp jókedvünk volt, belemosolyogtunk a világba, ha pedig ráeszméltünk, hogy „nem kerek a világ”, bátran üvölthettünk, kifejezve autentikus érzéseinket.

  • Kíváncsi csecsemők – Már egyévesen megértik, miről beszélnek mások

    A beszédtanulás, mint csak az emberre jellemző képesség roppant időigényes és nehéz feladat. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első nyelv elsajátítása legkevesebb 5-7 évet vesz igénybe, holott az idegrendszeri érés ebben a periódusban legfogékonyabb. Ennek egyik oka, hogy a beszéd megértése és a beszéd produkciója sokkal összetettebb kognitív folyamat, mint azt korábban a kutatók feltételezték.

  • Energiaháború: létezik-e a csí?

    Régóta dúl a háború két csoport között. A szembenálló felek több kérdésben is másképp gondolkoznak. Az ellentétek leginkább az „energia”, életerő, csí, prána… létezésének kérdése körül bontakoznak ki… A két fél közt persze ritka a nyílt agresszió, inkább saját köreikben: rendelőikben, konferenciáikon, fesztiváljaikon támadják a másik felet, néha tévényilatkozatokkal, honlapokkal, röplapokkal igyekeznek a maguk oldalára állítani a közvéleményt.

  • Reménytelenül

    Az öngyilkosság tabutéma, még a róla való gondolkodás is bénító lehet. Kiválthat elutasítást, haragot, szégyent, szomorúságot vagy dühöt, vagy egyszerűen csak nem akarunk foglalkozni vele. Ugyanakkor megkerülhetetlen, mert Magyarország kifejezetten rossz helyen szerepel az öngyilkossági statisztikákban, de azért is, mert minden befejezett öngyilkosság legalább hat ember – közeli barát, családtag, kolléga, osztálytárs – életét érinti közvetlenül.

ÉS MÉG: Éleslátás – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • „Ne hagyd, hogy elmenjen melletted az élet”„Másodiknak lenni lehet jó életstratégia” – Beszélgetés dr. Lénárt Ágotával • Az „elvesztett apaság” – férfiak és a művi abortuszMinden nőnek kell egy jó barátnő!Bullying az iskolai közösségekbenSzívügyeink – Hitek és tévhitek az anyagcsere zavarainak és a szív- és érrendszer betegségeinek összefüggéseiről • Csillagászat a sejtjeinkben – avagy bioritmus és testi-lelki egészség • Emlékezz a tanulásért – és ne fordítva! Egy új oktatási módszer alapjai • Amit csak a Küklopsz látDemencia, életvég, döntések • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Néha előtörnek olyan képek is, amikor komorak voltunk és féltünk, ezért dühösen győzködtük, majd kerültük egymást.

Természetes módon összeillünk-e a szerelmünkkel, a partnerünkkel, a feleségünkkel, a férjünkkel, vagy csupán megpróbálunk összeilleszteni tökéletesen soha össze nem illő...

És bár ez az érzelmi igény teljesen jogosnak látszik, mégis gyakran látjuk azt, hogy sokan mintha szántszándékkal ker

Nem filmismertető és nem is kritika vár az olvasóra, hanem a barátság extrákkal rövid hazai körképe.

Miként vélekedik a gyermekvállalásról, illetve a művi terheségmegszakításról? Töltse ki kérdőívünket!