Jelenlegi hely

Éhező gyermeklelkek

A szülők, a környezet sokáig nem veszi észre a bajt

Sokan talán úgy gondolják, hogy az anorexia hátterében mindig valami súlyos családi probléma áll, melynek kezelésére a gyereknek nincs eszköze, ezért menekül a táplálékmegvonáshoz. Talán az egyik dolog, ami a kezeléstől visszatartja a családokat, a félelem attól, hogy valami kedvezőtlen derül ki a családtagokról, szülőkről.  Ez azonban nem feltétlenül igaz…

Szerző: 

Ha anorexiáról hallunk, általában sovány modellek jutnak az eszünkbe, vagy az őket utánozni akaró nők, akik az elképzelt szépségideálnak szeretnének megfelelni – s nem túlterhelt, érzékeny lelkű, önmagukat kereső, a szülői kontroll ellen tiltakozó serdülők. Pedig már egyre fiatalabb korban jelentkezik az evészavarnak ez a formája, jelezvén: valami nincs rendben otthon...

A szülők, a környezet sokáig nem veszi észre a bajt, pedig a testsúlycsökkenés mellett még számos tünet jelzi, hogy nem egyszerű fogyókúráról van szó...

A betegség tagadása jellemző tünet az anorexiánál, ezért a környezetnek kell felismernie, hogy még időben segíteni lehessen. Az ebben szenvedő serdülők gyakran panaszmentesek, sőt első látásra egészségesnek és energikusnak tűnnek. Néhány kérdés után azonban gyorsan fény derül a beteg panaszaira: fáradékonyság, szédülés, rosszullétek, evés utáni teltségérzet, hasi fájdalom, székrekedés, iskolai teljesítményromlás, jelentős hangulatingadozások.
A betegség előrehaladtával az anorexia nervosa alapvető jelenségeire egyéb pszichológiai tünetek is rakódnak, amelyek általában az éhezés következményei. Ilyen az ingerlékenység, a depresszió, a szociális visszahúzódás, a kortárs kapcsolatok megromlása, az étellel és evéssel való túlzott és beszűkült foglalkozás, a romló iskolai teljesítmény és koncentrációs képesség.
 
A kontroll kérdése az evészavarok központi problémája. Az anorexia nervosában szenvedők gyakran túlkontrollálják magukat, legyőzik egyik legalapvetőbb ösztönüket, az evést. Amennyiben az anorexiát lázadásnak tekintjük, az étel visszautasítása hatásos formája a szülői kontroll, elvárások elleni tiltakozásnak. A nem evés azonban az alacsony önértékelés javítását is célozhatja. A kamaszkor sajátossága az autonómia és identitás keresése. A fiatal páciensekre gyakran jellemző, hogy perfekcionista személyiségek, akiknek nincsenek készségeik az önérvényesítésre, s akik könnyen találnak rá az önéheztetésre, mint az autonómia és identitáskeresés eszközére. Az étel megtagadása az önuralom és az önkontroll jó érzésével tölti el őket, s jelentősen javul korábban alacsony szinten lévő önértékelésük.
A betegséget a karcsúságideál üldözése is előidézheti. Úgy véli, fogynia kell, hogy vonzóbb, tökéletesebb, szerethetőbb legyen, s megerősíti ezt a magatartást, hogy a fogyás elején sokan valóban pozitív visszajelzést kapnak szüleiktől, kortársaiktól.
Néhány tényező hajlamosabbá teheti a fiatalokat a betegségre. Egyéni kockázatot jelenthet az evészavar előtti túlsúlyosság, a cukorbetegség, az érzelmi instabilitás, a negatív önértékelés. Közvetlen kiváltó okok is állhatnak a betegség felbukkanása mögött – ilyen lehet egy szomorú életesemény (haláleset, csalódások, kudarcok). A diétázást kiválthatja mások negatív megjegyzése is: serdülőkorban például nagy jelentőséggel bírhat az osztálytársak gúnyolódása.
 
Az anorexia tüneteiről, az okokról s a terápia folyamatáról dr. Pászthy Bea pszichiáterrel, az I. Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekpszichiátriai Osztályának vezetőjével beszélgettünk.
 
 
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 2. számában olvasható
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súl

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.

Ennek a kialakítása pedig a szülőn múlik, és bizony nem csak úgy, hogy büntetésképpen eltiltja a képernyőtől a gyerek

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.

De vajon hová vezet ez a folyamat? Milyen hatással van ez a kapcsolatainkra és a gyerekeinkre?