Jelenlegi hely

Éhező gyermeklelkek

A szülők, a környezet sokáig nem veszi észre a bajt

Sokan talán úgy gondolják, hogy az anorexia hátterében mindig valami súlyos családi probléma áll, melynek kezelésére a gyereknek nincs eszköze, ezért menekül a táplálékmegvonáshoz. Talán az egyik dolog, ami a kezeléstől visszatartja a családokat, a félelem attól, hogy valami kedvezőtlen derül ki a családtagokról, szülőkről.  Ez azonban nem feltétlenül igaz…

Szerző: 

Ha anorexiáról hallunk, általában sovány modellek jutnak az eszünkbe, vagy az őket utánozni akaró nők, akik az elképzelt szépségideálnak szeretnének megfelelni – s nem túlterhelt, érzékeny lelkű, önmagukat kereső, a szülői kontroll ellen tiltakozó serdülők. Pedig már egyre fiatalabb korban jelentkezik az evészavarnak ez a formája, jelezvén: valami nincs rendben otthon...

A szülők, a környezet sokáig nem veszi észre a bajt, pedig a testsúlycsökkenés mellett még számos tünet jelzi, hogy nem egyszerű fogyókúráról van szó...

A betegség tagadása jellemző tünet az anorexiánál, ezért a környezetnek kell felismernie, hogy még időben segíteni lehessen. Az ebben szenvedő serdülők gyakran panaszmentesek, sőt első látásra egészségesnek és energikusnak tűnnek. Néhány kérdés után azonban gyorsan fény derül a beteg panaszaira: fáradékonyság, szédülés, rosszullétek, evés utáni teltségérzet, hasi fájdalom, székrekedés, iskolai teljesítményromlás, jelentős hangulatingadozások.
A betegség előrehaladtával az anorexia nervosa alapvető jelenségeire egyéb pszichológiai tünetek is rakódnak, amelyek általában az éhezés következményei. Ilyen az ingerlékenység, a depresszió, a szociális visszahúzódás, a kortárs kapcsolatok megromlása, az étellel és evéssel való túlzott és beszűkült foglalkozás, a romló iskolai teljesítmény és koncentrációs képesség.
 
A kontroll kérdése az evészavarok központi problémája. Az anorexia nervosában szenvedők gyakran túlkontrollálják magukat, legyőzik egyik legalapvetőbb ösztönüket, az evést. Amennyiben az anorexiát lázadásnak tekintjük, az étel visszautasítása hatásos formája a szülői kontroll, elvárások elleni tiltakozásnak. A nem evés azonban az alacsony önértékelés javítását is célozhatja. A kamaszkor sajátossága az autonómia és identitás keresése. A fiatal páciensekre gyakran jellemző, hogy perfekcionista személyiségek, akiknek nincsenek készségeik az önérvényesítésre, s akik könnyen találnak rá az önéheztetésre, mint az autonómia és identitáskeresés eszközére. Az étel megtagadása az önuralom és az önkontroll jó érzésével tölti el őket, s jelentősen javul korábban alacsony szinten lévő önértékelésük.
A betegséget a karcsúságideál üldözése is előidézheti. Úgy véli, fogynia kell, hogy vonzóbb, tökéletesebb, szerethetőbb legyen, s megerősíti ezt a magatartást, hogy a fogyás elején sokan valóban pozitív visszajelzést kapnak szüleiktől, kortársaiktól.
Néhány tényező hajlamosabbá teheti a fiatalokat a betegségre. Egyéni kockázatot jelenthet az evészavar előtti túlsúlyosság, a cukorbetegség, az érzelmi instabilitás, a negatív önértékelés. Közvetlen kiváltó okok is állhatnak a betegség felbukkanása mögött – ilyen lehet egy szomorú életesemény (haláleset, csalódások, kudarcok). A diétázást kiválthatja mások negatív megjegyzése is: serdülőkorban például nagy jelentőséggel bírhat az osztálytársak gúnyolódása.
 
Az anorexia tüneteiről, az okokról s a terápia folyamatáról dr. Pászthy Bea pszichiáterrel, az I. Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekpszichiátriai Osztályának vezetőjével beszélgettünk.
 
 
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2011. 2. számában olvasható
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súl

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.

Ennek a kialakítása pedig a szülőn múlik, és bizony nem csak úgy, hogy büntetésképpen eltiltja a képernyőtől a gyerek

A család nőtagját erotizálhatja a súlygyarapodás kiváltása, hiszen jó étkeket tesz az asztalra, örömforráshoz juttatja párját.