Jelenlegi hely

Szerelemfüggőség

Nincs tudományos válasz arra sem, hogyan és kit választunk – és miért éppen őt?

 

Nem egyformán szeretünk: lehet, hogy akit szeretünk, nem szeret minket, vagy fordítva, aki minket szeret, nem gyújtja lángra a bennünk hibernált szerelmi tüzet – ezt érdekes módon tudományos kutatások is megerősítik. Egy amerikai vizsgálatban a kutatók két kérdést intéztek a férfiakhoz és a nőkhöz. Az egyik kérdés az volt: „Visszautasított-e már valaki téged, akit igazán szerettél?”, a másik: „Elutasítottál-e már valakit, aki téged igazán szeretett?”. A két kérdésre meglepően magas arányban (95%) mind a nők, mind a férfiak igen választ adtak. Az eredmény számomra nem meglepő. Ha mélyen és lehetőleg objektíven elgondolkodunk régebbi viszonyainkon, barátaink kapcsolatain vagy akár olvasmányainkon, magunk is megállapíthatjuk, hogy a szerelem legnagyobb ellensége az érzelmek (a ragaszkodás, a vágy, az önfeláldozás), a figyelem, az álmok, a célok intenzitásának különbözősége.

Szerző: 

A szerelemben folyvást arra az emberre gondolunk, aki az érzelmi hullámvasutat elindítja bennünk. Ha minden simán menne, ha nem volna kockázat, erőjáték, színjáték, ha minden úgy lenne, ahogyan mi szeretnénk, talán nem is lennénk szerelmesek. Hullámvasút kell ahhoz, hogy érzelmi központjaink aktiválódjanak. Ezért van az, hogy megbocsátunk még akkor is, ha szerelmünk mérhetetlen fájdalmat okozott; hogy hiszünk a változásban, ami ritkán létezik; hogy szerelmünk cinkosává válunk a bűnben; hogy azt is megtesszük, amiről soha nem gondoltuk volna, hogy valaha is meg tudnánk tenni; hogy megváltozunk, miközben azt reméljük, hogy ő változik meg… Miért is? Mert amikor nincs, akkor kell igazán – akkor kínoz az érzelmi megvonás, az a szörnyű sóvárgás a hullámvasút „kezelője” iránt. Csak ő kell – mert csak ő tudja elindítani a dopamintermelést…

A rossz hír az – amint azt már a költők is megfogalmazták –, nem biztos, hogy egy embert szeretünk, hanem az érzést, amit az ő jelenléte által meg tudunk élni. Maga az érzés az az érzelemkoktél, amely az agy boldogsághormonjait (többek között a dopamint) termeli. Ez az érzés KELL nekünk. Ezért aztán képesek vagyunk olyan tulajdonságokat rávetíteni szerelmünk tárgyára, amelyekkel esetleg egyáltalán nem rendelkezik, de ha mégis, ezeket a vonásokat mi nagyítóüveg alatt látjuk. Mi színezzük ki, mi alkotjuk meg őt úgy, hogy nekünk jó legyen. S amikor elmúlik a szerelem, képzeletünk holografikus ruhája lehullik szerelmünk tárgyáról. Akkor látjuk – olykor meglepődve – igazi valójában azt az embert, akit a világ is lát vagy látott. Olykor – visszatekintve a múltba – nem is értjük, miért és hogyan tudtuk őt szeretni. Pedig egyszerű a válasz: akartuk szeretni, és – megint csak a költőket idézve – olyan dolgokat láttunk benne, amit rajtunk kívül senki a világon nem láthatott. Így ez az érzés rajta keresztül csak a miénk volt...

A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2010. 6. számában olvasható

Kepgaleria: 

A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Van egy kiskamasz gyermeke, akinek folyton kiesnek a kezéből a dolgok és a legértékesebb tárgyakat is képes leverni a lakásban? Higgye el, nem azért csinálja, mert nem hallgat...

Az allergia lényege tehát az immunrendszer túlérzékenysége olyan anyagokra, amelyek egészséges embereknél nem váltanak ki immunválaszt.

Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan...

Nyiri Gábor és kutatócsoportjának új kutatási irányokat kijelölő eredményét a világ vezető tudományos szakfolyóirata,

Ezek a gyerekek szenvednek attól, hogy szinte folyamatos kritikában és szidásban részesülnek