Jelenlegi hely

MiniAmerika

A kisebbeknek a nagyobbakkal szemben kell bizonyítaniuk, hogy ők is valakik, ők is önálló egyéniségek

A fennálló renddel szembeszállók között sokkal kevesebb az elsőszülött, mint azt a demográfiai körülmények indokolnák. A lázadók tipikusan a nem-elsőszülöttek közül kerültek ki! Más szerzők az állítás érvényességét a mai Amerika viszonyai között tették próbára, amikor utánanéztek egy egyetemi lázadás során letartóztatott fiatalok családi helyzetének. Az eredmények Sulloway felismerésének helyességét igazolták: a lázadozó diákok között sokkal több volt a nem-elsőszülött, mint ahogyan azt a népességi statisztika alapján várni lehetett volna.

Miért emelkedik ki a Testvérek című sorozat az átlagos tévés családtörténetek áradatából? A kritikusok és a rajongók többsége habozás nélkül azt válaszolná, hogy ez a rendkívül erős színészi gárdának köszönhető. Ám ha közelebbről megnézzük a történet középpontjában álló Walker család felépítését, akkor észrevehetünk egy különleges mozzanatot!

Egy éveken át mesélhető, epizódok tucatjait kitöltő családtörténethez természetesen sok és sokféle szereplőre van szükség, mégpedig olyanokra, akik a legkülönfélébb érzelmi, egzisztenciális, kapcsolati, egészségügyi és erkölcsi problémákkal küszködnek. Ez alól a Testvérek sem kivétel, ám a Walker família összetételében felismerhető az alkotóknak az a nem szokványos – és a nézői érdeklődést alighanem jelentősen fokozó – törekvése, hogy a családi viszonyokban megjelenítsék az amerikai társadalom több fontos konfliktusát is. S itt mindjárt felmerül a lélektani kérdés: azok a feszültségek, amelyek eredendően társadalmi szinten jelentkeznek, átvihetőek-e pszichológiailag hitelesen az egyes emberek közötti viszonyok területére?
Nézzünk először egy nehezebb esetet, mégpedig a politikai megosztottság kérdését, mely az USA társadalmában olykor komoly feszültséget okoz. A demokraták és a republikánusok szembenállása a Walker család szintjén úgy jelenik meg, hogy a sorozat központi alakja, Kitty családtagjaitól látványosan eltérő módon konzervatív nézeteket vall, s ebből gyakran pattan ki összetűzés. Érdekes módon az ilyenfajta, családon belüli politikai nézetkülönbség nekünk, közép-európaiaknak talán jóval megszokottabb, mint amennyire Amerikában az. Nálunk a 20. században többször is bekövetkezett tömeges politikai véleményváltozás – legutóbb a rendszerváltáskor –, és ezek alkalmával könnyen és sokszor előfordulhatott, hogy egyazon család tagjai más-más irányzathoz pártoltak. Az ilyen szempontból sokkal stabilabb amerikai társadalomban viszont a politikai szocializáció gyakorlatilag a vallási szocializációhoz hasonlóan zajlik le: a gyerek szépen belenő a családja által képviselt világnézetbe. Természetesen ha a család nem sugall egyértelmű, követhető értékválasztást, akkor jelentős szerephez juthat az iskola, illetve sok egyéb társadalmi csoport is.
A sorozat alkotói jól érzékelték, hogy ha politikai nézetkülönbséget kívánnak megjeleníteni a családon belül, akkor lélektanilag is indokolniuk kell, hogy a fekete bárány miért vall a többiekétől eltérő nézeteket. Ennek megfelelően a konzervatív Kitty alakját úgy rajzolták meg, hogy a lány nem csupán politikai értelemben áll szemben családjával; állandó konfliktusai vannak anyjával, ráadásul az ország másik végébe költözik, minél távolabb hozzátartozóitól. Ilyen összefüggésben Kitty politikai különbözősége a családja elleni lázadás egyik megnyilvánulásának tekinthető. Ennek a lélektani megközelítésnek a helyénvalóságát támasztja alá az a különös felismerés is, mely szerint a gyerekeknek a családban elfoglalt helye összefügghet későbbi politikai pályafutásukkal!
Frank J. Sulloway 1996-ban megjelent könyvében a történelem nagy lázadó személyiségeit vizsgálva rámutatott, hogy a fennálló renddel szembeszállók között sokkal kevesebb az elsőszülött, mint azt a demográfiai körülmények indokolnák. A lázadók tipikusan a nem-elsőszülöttek közül kerültek ki! Más szerzők az állítás érvényességét a mai Amerika viszonyai között tették próbára, amikor utánanéztek egy egyetemi lázadás során letartóztatott fiatalok családi helyzetének. Az eredmények Sulloway felismerésének helyességét igazolták: a lázadozó diákok között sokkal több volt a nem-elsőszülött, mint ahogyan azt a népességi statisztika alapján várni lehetett volna.
A jelenség magyarázata minden bizonnyal az, hogy az elsőszülöttek általában igen kedvező helyet foglalnak el a családban, ők a legnagyobbak, legokosabbak, a legtekintélyesebbek szüleik után. Nekik nincs is különösebb bajuk a fennálló helyzettel… A kisebbeknek viszont sokszor a nagyobbakkal szemben kell bizonyítaniuk, hogy ők is valakik, ők is önálló egyéniségek, s ez a fajta örökös küzdelem későbbi közéleti szereplésükre is rányomhatja a bélyegét. Kitty is ilyen „többedik gyerek” a Walker családon belül, aki állandó és több fronton folytatott lázadásával küzd saját személyiségének elismertetéséért.
A sorozatban Kevin figurája révén nagy hangsúlyt kap a melegek elfogadásának kérdése, de megjelenik egy másik társadalmi probléma is, amiről mi, közép-európaiak – szerencsére – ma keveset tudunk: a háborús veteránok visszailleszkedése a társadalomba. A sorozat elején Justint, a legkisebb Walker fiút afganisztáni veteránként ismerjük meg, és ami azt illeti, olyan, mint az állatorvosi ló, a háborús élmények összes káros lelki hatása remekül megfigyelhető rajta. A veteránok lelki gondjainak kezelése az USA-ban szinte közegészségügyi probléma, hiszen a katonák ezrével térnek vissza Afganisztánból és Irakból, s közülük nagyon sokan komoly lelki zavarokkal küzdenek.
Az egyik leggyakoribb betegség a poszttraumás stressz zavar, melyben az átélt szörnyűségek képei jelentős lelki szenvedést okozva ébren vagy álomban állandóan betódulnak az ember tudatába. Gyakori még az alkoholizmus, a drogfüggőség, a depresszió és a párkapcsolatok zavara is. Kutatók megvizsgálták, hogy ezek a lelki bajok a háborús élmények mely mozzanataival függenek össze a legszorosabban, és kiderült, hogy legnagyobb valószínűséggel azok a veteránok küzdenek hazatérésük után pszichés problémákkal, akik a háborúban embert öltek. Márpedig ők elég sokan vannak; a felmérések szerint a veteránoknak legalább 40 százaléka megölt egy vagy több embert a különféle harci cselekmények során. S mivel ezek a veteránok általában még csak a húszas éveikben járnak, különösen fontos, hogy megtalálják útjukat vissza, a társadalomba. Remélhetőleg legtöbbjük, akárcsak Justin, ha nem is kudarcok és visszaesések nélkül, de végül mégiscsak sikerrel jár majd.

Mannhardt András


A “Testvérek” premierje: szeptember 5-e, vasárnap, 21:00.
Csatorna neve: Universal Channel.
 

Kepgaleria: 

Ez is érdekelhet

Akkoriban a dolgoknak még magától értetődő módon volt tétje, súlya, jelentése.

A mozgáskorlátozottak életét megnehezítő akadályoknak csak egy része fizikai jellegű, nagyon sokszor a többi ember hozzáállása jelenti az igazán súlyos problémát.

Az önigazolás, bármilyen meglepő, csodás dolgokat tarthat fent az életünkben, ám gyakran megrázó vagy förtelmes következményei lehetnek.

Sokszor érezzük azt, hogy vitapartnerünkkel valójában nem is ugyanarról vitatkozunk.

A nevekkel kapcsolatban misztikus, babonás hiedelmek, vagy inkább érzések élnek bennünk, még ha nem is tudunk róluk…

A tetoválást viselők nagy része sokáig győzködi magát arról, hogy jó döntés volt magára varratnia az adott mintát.