Jelenlegi hely

MiniAmerika

A kisebbeknek a nagyobbakkal szemben kell bizonyítaniuk, hogy ők is valakik, ők is önálló egyéniségek

A fennálló renddel szembeszállók között sokkal kevesebb az elsőszülött, mint azt a demográfiai körülmények indokolnák. A lázadók tipikusan a nem-elsőszülöttek közül kerültek ki! Más szerzők az állítás érvényességét a mai Amerika viszonyai között tették próbára, amikor utánanéztek egy egyetemi lázadás során letartóztatott fiatalok családi helyzetének. Az eredmények Sulloway felismerésének helyességét igazolták: a lázadozó diákok között sokkal több volt a nem-elsőszülött, mint ahogyan azt a népességi statisztika alapján várni lehetett volna.

Miért emelkedik ki a Testvérek című sorozat az átlagos tévés családtörténetek áradatából? A kritikusok és a rajongók többsége habozás nélkül azt válaszolná, hogy ez a rendkívül erős színészi gárdának köszönhető. Ám ha közelebbről megnézzük a történet középpontjában álló Walker család felépítését, akkor észrevehetünk egy különleges mozzanatot!

Egy éveken át mesélhető, epizódok tucatjait kitöltő családtörténethez természetesen sok és sokféle szereplőre van szükség, mégpedig olyanokra, akik a legkülönfélébb érzelmi, egzisztenciális, kapcsolati, egészségügyi és erkölcsi problémákkal küszködnek. Ez alól a Testvérek sem kivétel, ám a Walker família összetételében felismerhető az alkotóknak az a nem szokványos – és a nézői érdeklődést alighanem jelentősen fokozó – törekvése, hogy a családi viszonyokban megjelenítsék az amerikai társadalom több fontos konfliktusát is. S itt mindjárt felmerül a lélektani kérdés: azok a feszültségek, amelyek eredendően társadalmi szinten jelentkeznek, átvihetőek-e pszichológiailag hitelesen az egyes emberek közötti viszonyok területére?
Nézzünk először egy nehezebb esetet, mégpedig a politikai megosztottság kérdését, mely az USA társadalmában olykor komoly feszültséget okoz. A demokraták és a republikánusok szembenállása a Walker család szintjén úgy jelenik meg, hogy a sorozat központi alakja, Kitty családtagjaitól látványosan eltérő módon konzervatív nézeteket vall, s ebből gyakran pattan ki összetűzés. Érdekes módon az ilyenfajta, családon belüli politikai nézetkülönbség nekünk, közép-európaiaknak talán jóval megszokottabb, mint amennyire Amerikában az. Nálunk a 20. században többször is bekövetkezett tömeges politikai véleményváltozás – legutóbb a rendszerváltáskor –, és ezek alkalmával könnyen és sokszor előfordulhatott, hogy egyazon család tagjai más-más irányzathoz pártoltak. Az ilyen szempontból sokkal stabilabb amerikai társadalomban viszont a politikai szocializáció gyakorlatilag a vallási szocializációhoz hasonlóan zajlik le: a gyerek szépen belenő a családja által képviselt világnézetbe. Természetesen ha a család nem sugall egyértelmű, követhető értékválasztást, akkor jelentős szerephez juthat az iskola, illetve sok egyéb társadalmi csoport is.
A sorozat alkotói jól érzékelték, hogy ha politikai nézetkülönbséget kívánnak megjeleníteni a családon belül, akkor lélektanilag is indokolniuk kell, hogy a fekete bárány miért vall a többiekétől eltérő nézeteket. Ennek megfelelően a konzervatív Kitty alakját úgy rajzolták meg, hogy a lány nem csupán politikai értelemben áll szemben családjával; állandó konfliktusai vannak anyjával, ráadásul az ország másik végébe költözik, minél távolabb hozzátartozóitól. Ilyen összefüggésben Kitty politikai különbözősége a családja elleni lázadás egyik megnyilvánulásának tekinthető. Ennek a lélektani megközelítésnek a helyénvalóságát támasztja alá az a különös felismerés is, mely szerint a gyerekeknek a családban elfoglalt helye összefügghet későbbi politikai pályafutásukkal!
Frank J. Sulloway 1996-ban megjelent könyvében a történelem nagy lázadó személyiségeit vizsgálva rámutatott, hogy a fennálló renddel szembeszállók között sokkal kevesebb az elsőszülött, mint azt a demográfiai körülmények indokolnák. A lázadók tipikusan a nem-elsőszülöttek közül kerültek ki! Más szerzők az állítás érvényességét a mai Amerika viszonyai között tették próbára, amikor utánanéztek egy egyetemi lázadás során letartóztatott fiatalok családi helyzetének. Az eredmények Sulloway felismerésének helyességét igazolták: a lázadozó diákok között sokkal több volt a nem-elsőszülött, mint ahogyan azt a népességi statisztika alapján várni lehetett volna.
A jelenség magyarázata minden bizonnyal az, hogy az elsőszülöttek általában igen kedvező helyet foglalnak el a családban, ők a legnagyobbak, legokosabbak, a legtekintélyesebbek szüleik után. Nekik nincs is különösebb bajuk a fennálló helyzettel… A kisebbeknek viszont sokszor a nagyobbakkal szemben kell bizonyítaniuk, hogy ők is valakik, ők is önálló egyéniségek, s ez a fajta örökös küzdelem későbbi közéleti szereplésükre is rányomhatja a bélyegét. Kitty is ilyen „többedik gyerek” a Walker családon belül, aki állandó és több fronton folytatott lázadásával küzd saját személyiségének elismertetéséért.
A sorozatban Kevin figurája révén nagy hangsúlyt kap a melegek elfogadásának kérdése, de megjelenik egy másik társadalmi probléma is, amiről mi, közép-európaiak – szerencsére – ma keveset tudunk: a háborús veteránok visszailleszkedése a társadalomba. A sorozat elején Justint, a legkisebb Walker fiút afganisztáni veteránként ismerjük meg, és ami azt illeti, olyan, mint az állatorvosi ló, a háborús élmények összes káros lelki hatása remekül megfigyelhető rajta. A veteránok lelki gondjainak kezelése az USA-ban szinte közegészségügyi probléma, hiszen a katonák ezrével térnek vissza Afganisztánból és Irakból, s közülük nagyon sokan komoly lelki zavarokkal küzdenek.
Az egyik leggyakoribb betegség a poszttraumás stressz zavar, melyben az átélt szörnyűségek képei jelentős lelki szenvedést okozva ébren vagy álomban állandóan betódulnak az ember tudatába. Gyakori még az alkoholizmus, a drogfüggőség, a depresszió és a párkapcsolatok zavara is. Kutatók megvizsgálták, hogy ezek a lelki bajok a háborús élmények mely mozzanataival függenek össze a legszorosabban, és kiderült, hogy legnagyobb valószínűséggel azok a veteránok küzdenek hazatérésük után pszichés problémákkal, akik a háborúban embert öltek. Márpedig ők elég sokan vannak; a felmérések szerint a veteránoknak legalább 40 százaléka megölt egy vagy több embert a különféle harci cselekmények során. S mivel ezek a veteránok általában még csak a húszas éveikben járnak, különösen fontos, hogy megtalálják útjukat vissza, a társadalomba. Remélhetőleg legtöbbjük, akárcsak Justin, ha nem is kudarcok és visszaesések nélkül, de végül mégiscsak sikerrel jár majd.

Mannhardt András


A “Testvérek” premierje: szeptember 5-e, vasárnap, 21:00.
Csatorna neve: Universal Channel.
 

Kepgaleria: 

Ez is érdekelhet

Életünk során rengeteg szócsatát vívunk - s a vita igenis produktív tud lenni, nemcsak a feszültség levezetése céljából. 

Akár tudatos, akár spontán a szocializáció folyamata, mindig a munkahelyi beilleszkedést szolgálja

Egy férfitól – mióta világ a világ – azt várjuk el, hogy legyen olyan, akire támaszkodni lehet, aki szeretni tud, aki bátor és határozott.

A későbbi karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van – figyelmeztetett Dr. Pulay Attila.

Akkoriban a dolgoknak még magától értetődő módon volt tétje, súlya, jelentése.

A mozgáskorlátozottak életét megnehezítő akadályoknak csak egy része fizikai jellegű, nagyon sokszor a többi ember hozzáállása jelenti az igazán súlyos problémát.