Jelenlegi hely

Kiből lehet jó pszichológus?

Beszélgetés dr. Bagdy Emőkével
A pszichológia sajátossága, hogy ezen a területen az ember személyisége munkaeszköz

A pszichológia az utóbbi időkben minden magyar egyetemen slágerszak. Sok ezer diák dönt úgy évről évre, hogy a lélekgyógyászatot választja hivatásául. A pszichológia azonban nemcsak a felsőoktatásban, de a gyakorlati alkalmazás területén is hódít, határainkon innen és túl: mind többen és többen érzik szükségét annak világszerte, hogy problémáikkal humán segítő szakemberhez forduljanak. Vajon mitől ilyen népszerű ma ez a tudomány?  Kiből lehet jó pszichológus? Ezekre és  hasonló kérdésekre keressük a választ Dr. Bagdy Emőke klinikai pszichológussal, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárával.

 

Cikkek: 

Ön sok éve tanít már pszichológushallgatókat, s gyakorló gyógyító is egyben. Tapasztalata szerint van bármiféle olyan lelki adottság, amivel rendelkeznünk kell ahhoz, hogy sikeres pszichológusok legyünk?

A pszichológia sajátossága abban rejlik, hogy ezen a területen az ember személyisége munkaeszköz. Minden más szakmától eltérően itt nem csupán alkalmazunk bizonyos eszközöket és módszereket, hanem a saját személyiségünkön keresztül fejtjük ki ezeket. Éppen ezért a személyiségünkben, mint munkaeszközben kell lennie egy olyan „képességanyagnak”, ami lehetővé teszi, hogy harmonikus, jó kapcsoltba kerüljünk a másik emberrel. Hogy milyen gyakorlati és elméleti képességekre van szükség ehhez, azt Carl Rogers, a humanisztikus lélektan nagy mestere fogalmazta meg: empátia, azaz jó beleélő-képesség, kongruencia, azaz hitelesség, valamint a másik ember feltétel nélküli elfogadásának képessége. Ha ez a három tulajdonság megvan valakiben, akkor az illető alkalmas ennek a tudománynak a gyakorlati művelésére.

Tegyük fel, hogy megfelelünk mindhárom fenti kritériumnak, és elvben alkalmasak vagyunk arra, hogy pszichológusnak menjünk. Mi motivál minket a pályaválasztásban?

A kérdést a hivatás fogalma felől közelíteném meg, méghozzá Karácsony Sándor nyomán. Ahogyan azt a jeles pedagógusprofesszor már ötven évvel ezelőtt megírta, a hivatás olyasvalami, aminek segítségével rátalálunk önmagunkban egy hajlamra. Ez a hajlam egy belső hajtóerő, amely meghatározza érdeklődésünket, és nem enged szabadulni tőle. Mágnesként vonz bennünket érdeklődésünk tárgya felé, kíváncsiságot ébreszt bennünk, és arra ösztönöz, hogy ismerkedjünk, foglalkozzunk vele. Legyen szó akár pszichológiáról, akár bármely más szakmáról, hivatásról akkor beszélhetünk, ha ez a hívás elér, és kellőképpen motivál minket. Ha nem mocorog bennünk a hajlam, akkor a hívás sem tud elérni hozzánk. A két tényező szoros egységet alkot: a belső késztetettség és valamiféle külső érintettség, amelyek következtében egy-egy helyzet jobban felkelti a kíváncsiságunkat, érdeklődésünket. Másfelől közelítve pedig a hivatás – bizonyos filozófiai, vagy akár bibliai kontextusba helyezve – az ember rendeltetése. Megmutatja, hol van a helyünk a világban, miként tudunk a leginkább hasznossá válni, milyen területen bontakoztathatjuk ki legjobban képességeinket saját épülésünkre és mások hasznára. De prózaibban is megközelíthetjük a témát – elég, ha csak Allportra gondolunk, és a nevéhez köthető „hivatásszemélyiségre”. A hivatásszemélyiség olyan belső elköteleződés egy szakma, egy mesterség iránt, amely az adott foglalkozás végzését örömmé teszi a művelője számára. Az embert egyfajta otthonosságérzet járja át, miközben az általa preferált tevékenységet végzi. Úgy érzi, otthon van, jól van, biztonságban van. Ez a már-már boldogságnak nevezhető érzés az, ami egyértelműsíti bennünk, hogy jó helyen járunk, jól hallottuk azt a bizonyos belső hangot, amit követve az adott foglalkozáshoz jutottunk el. Ha eltekintünk az egyéb külső körülményektől, pszichológusnak ugyanazért megy valaki, amiért valaki más tetőfedőnek vagy zeneszerzőnek: úgy érzi, ez az a terület, ahol a lehető legnagyobb mértékben megvalósíthatja önmagát, és amivel igazán átlényegülten tud foglalkozni. Ebből a szempontból nem a pszichológia, hanem a pszichológiát hivatásukul választók hajlama speciális.

 

Részlet a Mindennapi Pszichológia 3. számában megjelent interjúból

 

A Mindennapi Pszichológia
2019. október–novemberi számában
ezekről olvashat:

2019 október–november

  • Mi kell ahhoz, hogy szépen írjon egy fiú?

    Ötezer ismétlést is igényelhet egy helytelenül elsajátított mozdulatsor kijavítása a kutatások szerint. Ennek ellenére alap-mozgásformákat egyáltalán nem, vagy nem szakértőktől tanulnak a gyerekek, illetve gyakran nincs elég idejük a tökéletesítésre. Serdülőkről szóló cikksorozatunkban most a finommozgások fejlődésével kapcsolatos praktikus tudnivalókat mutatjuk be: kiderül például, hogy miért írnak szebben a lányok, miként érdemes felkészülni egy zeneórára és mit ér egy edzés, ha fejben végezzük.

  • Éljünk az élet napos oldalán! Az életközépi válság újragondolása – 1.

    „Mi az életem értelme?”, „Mitől vagyok én hasznos ebben a világban?”, „Mit tettem le eddig az asztalra?” A választól függően akár 180 fokos fordulatot is vehet az életünk... A magunknak adott válaszok alapján vagy azt a következtetést vonjuk le, hogy úgy alakult az életünk, ahogy elvártuk, megálmodtuk vagy szerettük volna, vagy éppen nem. Ha a végső következtetés nem kedvező, akkor elégedetlenséget, elkeseredettséget, céltalanságot érezhetünk, melyek mentális, de akár fizikai problémákat is okozhatnak.

  • Elektromágneses túlérzékenység

    Az utóbbi időben növekszik az aggodalom a különféle technológiai újításokkal és az újabbnál újabb mesterséges anyagokkal kapcsolatban. Valószínűleg mindannyian jó pár ilyen aggályt fel tudnánk sorolni: az élelmiszeradalékok, a növényvédőszerek túlzott használata, vagy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Ezek közé tartoznak az elektromágneses terekkel (vagy konkrétabban a mobiltelefonokkal, bázisállomásaikkal, a magasfeszültségű távvezetékekkel vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő 5G hálózatokkal stb.) kapcsolatos félelmek.

  • A meggyőzés kiskapui

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • Ha eljön Damoklész...

    A gyógyult kifejezést csak azoknál a pácienseknél használják, akik elérkeztek az ötéves remisszió, azaz a betegség tünetmentességének mérföldkövéhez. Ha arról kérdeznénk őket, mi volt a legnehezebb számukra az elmúlt 5 év alatt, akkor szinte kivétel nélkül a kontrollvizsgálatokat kísérő szorongást említenék, vagy a daganat esetleges kiújulásával kapcsolatos rettegést.

ÉS MÉG: Polihisztor születik – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Komoly kapcsolatra férfi kerestetik...Isten rabságbanMiért nehéz megváltozni?Megbocsássunk-e az ellenünk vétkezőknek? • A tik, a jéghegy csúcsa – Tik-zavarok és társuló problémák gyermekkorban • „Együtt dolgozunk a családtagokkal” – A családterápia • A gyengék ereje – A kisebbségi befolyásolás pszichológiája • A magzat létrejötte és megmaradása: a természet csodájaMit mutat a pupilla? – avagy hogyan segíthet megérteni az emberi döntéshozatal sajátosságait? • „A fizetésemelésnek szaga van” – Beszélgetés Zólyomi Zsolttal • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Néhány hete egy tízéves szegedi diáklány, Szin Jázmin nagyszerű helyezést ért el a Németországban megrendezett mentális matematika junior-Európa-bajnokságon,...

Sok tanár ilyenkor rögtön azt kérdezi: miért nem veszik komolyan az órámat, miért ilyen lusták?

Ezt a legtöbb család katasztrófaként éli meg, és azonnal elindul a bűnbakkeresés.

Az iskolai bántalmazás nem új keletű probléma, bár vannak olyan formái, amelyek az utóbbi időben terjedtek el.

Az iskolán belüli erőszak vagy zaklatás nagyon sok esetben fellelhető az  intézményekben, gyakran azonban mind a szülők, mind a pedagógusok alábecsülik a helyzet súlyosságát....

A tinik agyát szokták egy olyan új autóhoz hasonlítani, amelyben alacsonyabb állást mutat a kilométeróra.