A klikkesedés hatása a dohányzás elterjedésére
A felnőtté érés során minden gyermeknek át kell esnie a szocializáción. Elsőként a család védő közegéből bekerül az óvodába, majd az iskolába, ahol minden idegen, a környezet és az őt körülvevő emberek. Ebben a világban is helyt kell állnia, s már nem számíthat a szülő védő karjaira. Megindul a beilleszkedés folyamata is: barátságok szövődnek, igaz csak alkalmiak, de mindenképp szükségszerűek. Ennek az időszaknak egészen a felnőttkor kezdetéig személyiségformáló hatásai is vannak. A gyermeknek meg kell felelnie a társadalom által támasztott elvárásoknak. Olykor nagyon rögös s nehéz az út, míg a helyét megleli a világban.
Az ember társas lény. Vágyik a barátokra, társakra, ezért az iskolában már azonos korúak között keresi támaszt, kapcsolatokat, hiszen ideje legnagyobb részt velük tölti. Csoportok formálódnak érdeklődés és jellem alapján. Ezek eleinte játék közben alakulnak ki, de később már minden idejüket csak ebben a körben töltik. Megkezdődik a kiscsoport-képződés, a klikkesedés, az osztály nagy része ilyen csoportokra oszlik. Akik nem tartoznak szorosan egyikhez sem, azok a peremre szorulnak – próbálhatnak bejutni egyikbe-másikba, hogy tartozzanak valahová, de rendszerint nem sikerül. Nem lehetséges, hiszen ezeket a „bandákat” már nemcsak a közös érdeklődés és értékek tartják össze, hanem az, hogy kiket és milyen elvek alapján nem fogadnak be. Elzárkóznak, hiszen ők különbek, mint mások és ezért lenézik a kívül rekedteket, nem nyitnak feléjük. Viszont nemcsak kifelé mutatnak elvárásokat, hanem egymással szemben is. Egy klikk tagjának lenni érdem, aminek meg kell felelni.
Minél közelebb kerülni, hiszen bármikor ki lehet kerülni ebből a körből, a csoportban ezért kevéssé jelenik meg a tagok identitása. Valaki meghatározóvá válik, a többiek pedig hasonulnak hozzá, hogy ne „lógjanak” ki. Ez megjelenik a divatban – főként a lányoknál, – hirtelen mindenki ugyanott vásárol, és ugyanazt hordja. De megfigyelhető ez a fiúknál is, például a zenei ízlésben: egy-egy előadó felkapottabb lesz, s egy bizonyos stílus válik uralkodóvá. Ezekben a csoportokban a legfontosabb szempont a népszerűség, ezért a tinik mindent megtesznek, hogy elfogadottak, követendőek legyenek. Ezt leginkább a felnőttség jellegzetességeivel próbálják elérni, hiszen ekkor a gyermekek gondolatvilágában ez a leginkább vágyott, ami a küllemet (szépség, ruházat, „nőciség”, „macsóság”) és a viselkedéses jegyek, szokások felvételét jelenti. A divatos öltözködés még nem is jelent problémát, legfeljebb az anyagiakat tekintve, de sajnos idővel a „menőség” jellemzői közé a buli, az alkohol, drog és a cigaretta is bekerül – minden, amit a nagyobbak is csinálnak, mivel mindaz, ami a gyermekek számára még nem megengedett, a felnőttek szabad világát szimbolizálja. Egy csoportban a dohányzás gyorsan elterjed, hiszen mindenki hasonulni próbál a meghatározó személyiséghez, és felveszik a népszerűsítő „tényezőket”. Ahogy egyre több deviáns dolog jelenik meg a csoportban, a fiatalokat körülvevő környezet ezt rossz szemmel nézi, ám ők a szülők, a tanárok és a szabályok, a törvények ellenében követik a példát. Mégis, mi okozza ezt a nyájszellemet? Hogyan lehet ezt meggátolni? Hogyan lehet a csoport részévé lenni megfelelés nélkül, önálló identitásként? Érdekes kérdés, ami napjainkban mindenhol megjelenik. Ezen dolgozat ezt kívánja körüljárni – elsősorban a dohányzás szempontjából.
Híres kísérletek