Bridget Jones és társai Magyarországon
Jelen cikk témája a fiatalok körében egyre jobban terjedő sajátos életforma; a szingliség, amely a benne élők szerint közel sem olyan pozitív, mint ahogy azt a kívülállók gondolják. Ezért véleményünk szerint többet kellene tudományosan foglalkozni a jelenséggel, nem elégedhetünk meg a Bridget Jones s hozzá hasonló filmekkel, és a sztereotípiák elfogadásával.
Kialakulásának okaiként a következőket említhetjük:
1. Történelmi okok.. Az iparosodás előtti, tradicionális társadalmakban a nők még mind érzelmileg, mind gazdaságilag ki voltak szolgáltatva férjüknek, akivel legtöbbször nem szerelmen alapuló házasságot kötöttek (Utasi, 2004). A huszadik század jelentős változásokat hozott a nők helyzetében, mivel felbomlottak a korábban egyértelmű (nemi, nemzeti, társadalmi osztálybeli) identitások. A nők ekkor szembesültek először az önálló egzisztenciateremtés, a munkaerőpiacon való részvétel lehetőségeivel. Rendszeres viták zajlottak a feminizmusról, mivel feszültségek jelentkeztek a hagyományos és az újabb szerepek között. A nők gazdasági felszabadulása és az egyre gyakoribb válás azonban nem változtatott azon a társadalmi konvención, hogy a nők számára a szexuális kapcsolat szigorúan házassághoz kötött. Ez csak a fogamzásgátlás korszerűbbé tételével és biztonságos eszközeinek bevezetésével vált lehetővé, elfogadhatóvá (Cseh-Szombathy, 1991;Somlai, 1999, idézi Utasi, 2004). A tradicionális házassági szexuális morál változásához a vallási hatások csökkenése is hozzájárult, ezek után lényegében csak a párkapcsolati hűség elvárása maradt meg.
2. Az egyéni érdekek átalakulása. Az önmegvalósítás már nemcsak a férfiak számára fontos és elérhető, a nők céljai között is megtaláljuk (Szajkó, 2006). Jean-Claude Kaufmann szociológus szerint a nők magasra teszik a mércét, olyan férfiakat keresnek, aki elkápráztatja őket, udvarol nekik, de egyenlő félként is kezeli őket (Farkas, 2004). A társra, biztonságra vágyó egyén és a társadalmi környezet gyors változásából, a házasságok gyakori felbontásából eredő ellentét megviseli a fiatalok kapcsolatait. Sok fiatal csalódott a házasságban, ami abból is ered, hogy már két-három generáció megtapasztalta, milyen elvált szülők gyerekének lenni. Ezt a szenvedést pedig inkább elkerülik azzal, hogy függetlenek maradnak (Utasi, 2004).
3. A globalizáció hatása. Utasi (2004) felhívja a figyelmet arra, hogy a hajszolt életforma miatt kevesebb idő jut a kapcsolatokra, mert a társadalom többre értékeli a gazdasági sikert és a presztízst, mint a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatokat. Emiatt lazulnak a rokoni, baráti és szerelmi kötelékek, az emberek sem kialakítani, sem megőrizni nem tudják többé a bizalmon, mély érzelmeken alapuló kapcsolatrendszerüket. A multicégek jól képzett, fiatal munkaerőket alkalmaznak, magas fizetéssel, viszont nemritkán tíz-tizenkét órás kemény munkát várnak ezért cserébe. A karrier lehetősége adott, egyre feljebb lehet haladni a ranglétrán, viszont a szabadidő egyre inkább korlátozott. Így a társas kapcsolatok háttérbe szorulnak, a munkahelyen kívüli ismerkedés lehetősége csökken (Szajkó, 2006).