Jelenlegi hely

4 nő – vagy 1? Tara alteregói

Amerikai filmsorozat az HBO-n, premier: augusztus 4. kedd, 20:00
hirtelen elkezd egészen másképpen viselkedni, mint azelőtt: valamelyik „alteregója” veszi át a hatalmat

2009-ben az USA egyik legnépszerűbb sorozata a United States of Tara. A történet főszereplője, Tara Gregson boldogan él férjével, Max-szal és két szép gyermekükkel: a 15 éves Kate-tel és a 14 éves Marshallal. Pontosabban, boldogan élne – ha nem lennének alszemélyiségei. Ha nagy stressz vagy érzelmi megterhelés alá kerül, elsötétül előtte a világ, és hirtelen elkezd egészen másképpen viselkedni, mint azelőtt: valamelyik „alteregója” veszi át a hatalmat. Mikor visszatér, persze semmire sem emlékszik…


Cikkek: 

 

 

Az Egyesült Államokban a 2009-as sorozatok közül az egyik legnépszerűbb a United States of Tara, amelyet producerként Steven Spielberg, forgatókönyvíróként a Juno című filmért Oscar-díjat nyert sztriptíztáncosnő, Diablo Cody jegyez. A történet főszereplője, Tara Gregson boldogan él férjével, Max-szal és két szép gyermekükkel: a 15 éves Kate-tel és a 14 éves Marshallal. Pontosabban, boldogan élne – ha nem lennének alszemélyiségei. Ha nagy stressz vagy érzelmi megterhelés alá kerül, elsötétül előtte a világ, és hirtelen elkezd egészen másképpen viselkedni, mint azelőtt: valamelyik „alteregója” veszi át a hatalmat. Mikor visszatér, persze semmire sem emlékszik…  

 

Kik is „ők”?

Tara, a „főszemélyiség” kétgyermekes, boldog házasságban élő, dolgozó asszony, aki gyerekszobákba készít falfestményeket – és néha nagyon rosszul érzi magát a bőrében…

T egy vad, füvezős, provokatív tini, aki még a tangát is kívül hordja. Jól kijön Kate-tel, ellátja esemény utáni tablettával, időnként pedig nagy bevásárlási orgiát rendez vele. Gyakran megpróbálja elcsábítani Maxet – a férj azonban ellenáll neki, mert úgy egyeztek meg Tarával és a pszichiáterrel, hogy bajt okozna, ha lefeküdne az alszemélyiségekkel.

Alice a klasszikus házitündér, a tökéletes otthonteremtő, aki hisz a hagyományos értékekben. Nett, jólfésült, tüchtig. Ő az egyetlen alszemélyiség, aki az összes többit ismeri. Amikor a terapeuta szembesíti a személyiségeket, elmondja, hogy Tarát gyengének tartja; ő akar lenni a fővezér. Nagyon szeretne egy saját gyereket, mert úgy véli, hogy Marshall és Kate nem az ő, hanem Tara és Max gyerekei…

Buck Tara alszemélyiségei közül az egyetlen férfi, a sör és a motorok megszállottja. Iszik, mint egy gödény. Hangos, büdös, nagyképű bajkeverő, aki cigivel az agyarai között járkál, és mindenkit jól leoszt. Ha valaki pofázik, annak be is mos egy nagyot. Hogy nincs pénisze, azzal magyarázza, hogy a vietnami háborúban megsebesült, és le kellett vágni. A nőket nagyon szereti: Kate barátnői sincsenek tőle biztonságban.

 

 

Honnan ered a DID?

Az általam látott részek érzékenyen, s remek humorral azt mutatják be,  hogy az embert – jelen esetben Tarát – milyen kellemetlen, zavarba ejtő helyzetekbe sodorhatja, ha van néhány másik személyisége. Pszichológiai szempontból korrektnek tekinthető, hogy kiderül: az asszony disszociatív identitászavara akkor kezdődött, amikor gimnazista korában megerőszakolták. A DID kóroktanában ugyanis mindig nagy szerepet játszik a gyermek- vagy kora serdülőkorban elszenvedett trauma. Előfordul, hogy a még kialakulatlan én-határokkal rendelkező személyiséget számára elviselhetetlen impulzusok érik (például a kisgyermek nemi erőszak, bántalmazás áldozata lesz, súlyosan elhanyagolják vagy gyilkosság, más borzalmak szemtanújává válik).

Az emberek zöme saját személyiségét egységesnek éli meg, ám előfordul, hogy énünk egyes részei, működésformái időlegesen szétválnak – például a diszkóban, tánc után azt mondjuk: „nem is tudtam magamról, csak a tánc volt…”. Ezt a szétválást nevezzük disszociációnak, ami teljesen természetes, időnként mindenkivel előforduló jelenség. A kisgyermeket érő trauma hatása azonban esetenként olyan erős lehet, hogy a személyiség a szó legszorosabb értelmében „megbomolhat”, s ez ellen az elme nem tud másképp védekezni, csak ha a disszociációt kiterjeszti az én teljes területére, és „megtöri” azt – az én egy-egy funkciója lehasad az eredeti személyiségről: Tara szexualitásából így lett T, a vad, erotikus csitri; agressziójából Buck, a goromba férfi; gondoskodó, összetartó erejéből Alice, a háziasszony.

A sorozat egy csöppet szépíti a DID világát a valósághoz képest – Tarát nem kisgyermekkorában érte a trauma, s egy szexuális visszaéléssel viszonylag „olcsón megúszta”, ezért nem is tartozik a legsúlyosabb esetek közé. Ezt a kis kozmetikázást leszámítva, a film nemcsak a színészi játék és a sok humor miatt megragadó – igen jó példa az „edutainment”-re, amit magyarra talán „szórakoztató nevelésként” fordíthatunk. Miközben a Gregson család életét nézzük, sok mindent tanulhatunk a disszociatív identitászavarról (és mellette a toleranciáról, a feltétel nélküli elfogadásról, stb.) Érzékenysége, humora miatt bátorításként és vigaszként szolgálhat a DID-ben szenvedő betegek és családtagjaik részére.

 

 

DID ≠ SZKIZOFRÉNIA

Az általános vélekedéssel szemben Tara betegsége nem a szkizofrénia, hanem a többszörös vagy multiplex személyiségzavar, újabb nevén disszociatív identitászavar (Dissociative Identity Disorder, DID). Gyakori félreértés, hogy a „többszörösen hasadt személyiség” egyenlő a szkizofréniának nevezett elmebetegséggel. Valójában a két betegség nem azonos. Míg a DID fő tünete az én egységének felbomlása, különböző alszemélyiségek kialakulása, a szkizofrénia lényege a különböző pszichés működések „szétesése”, az összhang felborulása. A szkizofrénia bizonyos tünetei átfedést mutathatnak a disszociatív identitászavarral: elsősorban a pszichotikus állapot jelenléte és az élettér beszűkülése. Azonban míg a DID hátterében egyértelműen a beteg szörnyű gyermekkori élményei állnak, a szkizofréniában nagyobb szerepet tulajdonítunk az örökletes hajlamnak és a központi idegrendszer károsodásának. A szkizofréniás betegek legtöbbje jól beállított, gondosan ellenőrzött gyógyszeres kezelés mellett éveken át akár teljesen tünetmentesen élhet.

A DID gyógyítása nagyon bonyolult feladat, mert a személyiség legmélyebb rétegeit érintő, igen súlyos betegségről van szó; a kezelés nem lehetséges korrektív élményfeltáró, hosszú pszichoterápia nélkül. A cél az, hogy a lehasadt én-részeket visszaintegrálják az alapszemélyiségbe – ez sokszor hosszadalmas, kudarcokkal, visszaesésekkel tarkított folyamat. A disszociatív énállapotokat létrehozó traumák olyan erős hatásúak lehetnek, hogy az énrész köré az elme amnéziás gátat épít: ezért a különböző alszemélyiségek általában nem tudnak egymásról, a „gazdaszemélyiség” elveszti tudatosságát, ha egy másik rész a felszínre tör. A DID tipikus eseteiben általában egy identitás van, aki tud a többiekről, aki még közvetíteni is képes közöttük: ő a „hírhozó”. A terápia kezdő lépése az lehet, hogy a terapeuta a hírhozót nyeri meg szövetségeséül, őt „mutatja be” először az alapszemélyiségnek, ez után következik a többi rész integrálása.

Az HBO csatornáin bemutatásra kerülő kasszasikerekről, a legújabb sorozatokról és a provokatív témákat boncolgató, HBO saját gyártású produkciókról további információkat talál a www.hbo.hu weboldalon!


A Mindennapi Pszichológia
2019. december – 2020. januári számában
ezekről olvashat:

2019 december – 2020 január

  • Tudnak-e a gépek szeretni?

    A szeretetre való képesség az ember lehetősége, melynek valóra váltása a felnövekvés társas környezetétől, a szülő-gyermek kapcsolatban megtapasztalt szeretetteljes élményektől függ. Bármilyen bonyolult és sokoldalú is legyen a mesterséges intelligencia, érzésekre nem lesz programozható, mivel nem áll mögötte az autonóm életvezetést lehetővé tevő testi és szellemi erők fejlődéstörténete. Nincs benne semmi, ami az emberi érzések két nagy erőforrását, a szexualitást és az agressziót hordozná. A gépek nem szoronganak, nem félnek, nem remélnek.

  • Megalkuvás és megátalkodottság között

    Mire jó egy kompromisszum? Arra, hogy eláruljam a vágyaimat? Vagy arra, hogy igazodva a valósághoz, megvalósítsam belőlük legalább azt, ami megvalósítható? A kompromisszum során vajon lemondok önmagamról? Igazodom másokhoz? Vagy egyensúlyt teremtek az éppen adott helyzetben? Hogyan kell jó kompromisszumokat kötni?

  • Kudarc és siker között

    Mindannyian tudunk olyan emberekről, vállalkozásokról, politikai szervezetekről, akik, illetve amelyek sorozatos kudarcok után végleg elbuktak – vagy éppen sikert arattak. Hogyan lehet eljutni a kudarctól a sikerig? Mi különbözteti meg az örök vesztesektől azokat, akik végül győzni tudtak?

  • E-mail zűrzavar: miért nem értjük egymást?

    Valószínűleg sokan ismerik azt a frusztráló érzést, amikor a világosan és szabatosan megfogalmazott e-mailjükre értelmetlen – vagy a tárgytól teljesen eltérő – választ kapnak. Ugyanígy sokaknak ismert az a helyzet, amikor egy beérkező e-mail fölött töprengve próbálják kitalálni, vajon mit is akart mondani a levél szerzője. Az e-mailek írói és fogadói aztán szerepet cserélve bosszankodnak a másikon, aki nem tud értelmesen fogalmazni, vagy nem képes felfogni a legegyszerűbb dolgokat sem.

  • Pszichoterápia és önsegítés integrációja a Minnesota-rendszerű terápiákban

    A Minnesota-rendszerű terápia a pszichológiai terápiák önálló úton járó, kissé deviáns fivére. Elválaszthatatlan az Anonim Alkoholisták és a mintájukra kialakuló egyéb 12 lépéses csoportok szellemiségétől és gyakorlatától... A Minnesota-program a pácienseknek azon körével foglalkozik, akiknél az érzelem- és feszültségkezelés elégtelen volta szenvedélybetegségbe, addikcióba torkollott.

ÉS MÉG: Pedig a stratégiám tökéletes volt… – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Boldogságkereső • Az önismeret ára • A sikeres tárgyalás nem a tárgyalóasztalnál kezdődik • Kell-e különórára járnia, ha nem akar? • Mindennapi életünk a tik árnyékában – Egy Tourette-szindrómás kisfiú édesanyjának beszámolója • „Találd ki, mire vágyom” – Egy nárcisztikus párkapcsolata • Éljünk az élet napos oldalán! – Az életközépi válság újragondolása 2. • Érvényes-e még ma is az idősek bölcsessége? • Életközépi karrierváltás: tényleg létezik?• Ami a színfalak mögött zajlik – a krónikus stressz rejtelmei • A bosszú • „A testképet illetően nincs realitás!” – Beszélgetés dr. Juhász Péterrel • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A Tourette-zavar (TZ) – vagy korábbi nevén Tourette-szindróma – egy tünetegyüttes, mely spektrumzavarnak tekinthető, és melynek központi tünete az akaratlan hangadás vagy...

A későbbi karrierre és az érzelmi életre egyaránt kihatással van – figyelmeztetett Dr. Pulay Attila.

Honnan tudhatja a kisgyermekét nevelő friss szülőpár, mi számít „normális” viselkedésnek a gyereknél?

A kényszerek rengeteg időt és energiát vesznek el a gyermektől, emellett állandó feszültségben éli a mindennapjait, nem képes ellazulni, önfeledten játszani, mert a kényszer...

Vannak, akikben szorongást kelt a gondolat, hogy az időskorral olyan gyógyíthatatlan betegségek alakulhatnak ki, mint például az Alzheimer-kór; vagy a fizikai képességek olyan...

Ezt a legtöbb család katasztrófaként éli meg, és azonnal elindul a bűnbakkeresés.