Az emberek nem mindig tudják, hogy mely termékek, készítmények szolgálják ténylegesen az egészségüket.

Mit (t)eszünk az egészségünkért?

Egy felmérés tanulságai

A lakosság több mint fele saját állítása szerint normálisan étkezik, hiszen úgy véli, szervezetébe automatikusan bekerülnek az alapvető tápanyagok. Egyharmaduk pedig alapjában véve olyasmit eszik, ami ízlik – még akkor is, ha az vélhetően kevésbé egészséges.

A legfrissebb felmérések eredményei szerint szinte minden társadalmi csoportra egyformán jellemző, hogy többet szeretne tudni arról, mit tehet a saját egészsége megőrzése érdekében. A GfK Hungária és a TÁRKI közös fogyasztói szegmentációs modelljét alapul véve a GfK megvizsgálta a lakosság egészségvásárlási szokásait, valamint az egészségtudatos élethez, táplálkozáshoz való viszonyát. (A 2008 végén bemutatott modell a korábbiaktól eltérően a tényleges fogyasztói szokások alapján tipizálja a magyar lakosságot.) A kutatók által korábban azonosított 8 jellegzetes fogyasztói csoport – egyéb tényezők mellett – markáns különbséget mutat az egészséghez kapcsolódó szemléletmód, az egészségtudatos táplálkozás, valamint az egészségvásárlás tekintetében.
A teljes lakosság több mint fele teljesen „normálisan” étkezik, mert úgy gondolja, hogy szervezetébe automatikusan bekerül mindaz, ami szükséges. Egyharmaduk zömmel olyasmit eszik, ami ízlik, még akkor is, ha a finom falatok vélhetően kevésbé egészségesek. Csupán a maradék egytized figyel oda arra, hogy gondosan válassza meg ételeit.  A csoportokat vizsgálva megállapítható, hogy a „felső plusz” és „felső klasszik” réteg tagjainak étkezéssel kapcsolatos attitűdje tér el leginkább az átlagostól. A társadalom 4 százalékát alkotó „felső plusz” réteg egynegyede egészségtudatos – közel 50 százalékuk viszont inkább olyan ételt választ, ami nem feltétlenül egészséges. A társadalom 2 százalékát kitevő „felső klasszik” csoportban a legmagasabb az egészségtudatosak aránya (33%), s ezzel párhuzamosan itt a legalacsonyabb a kevésbé egészséges ételeket fogyasztók száma. A „szegény nyugdíjasok” (25%) kétharmada bevallása szerint teljesen „normálisan” étkezik, azaz nem mérlegel, hogy az elfogyasztott étel egészséges-e vagy sem…