Jelenlegi hely

A haj az evolúciós pszichológia tükrében

A szőkeség a fiatalságra és termékenységre hívja fel a férfiak figyelmét

A hosszú és középhosszú hajú nők szignifikánsan nagyobb tetszést arattak a férfi vizsgálati személyek körében, mint a kontyos, valamint a rövid, a rendezetlen vagy az ápolatlan frizurájú hölgyek. Olyannyira erősnek bizonyult a hosszú és középhosszú hajra vonatkozó preferencia, hogy egy kevésbé vonzó arcot is tetszetősebbnek értékeltek, ha hosszú vagy félhosszú hajjal mutatták be. A hosszú haj azért is kedveltebb a férfiak körében, mert a haj feromonszállító-elosztó funkciókkal bír.

Nem csupán hajszálnyi a különbség, mely a férfiak és nők közt rejlik – a hajhoz való viszonyulásukban sem. De vajon miért igénylik a hajápolást inkább a nők, mint a férfiak? És valóban hátrányt jelent a férfiak számára, ha kopaszodni kezdenek?

A férfi evolúciósan meghatározott célja az, hogy minél több és egészségesebb utódot tudjon létrehozni. E folyamatban a női haj olyan tényező, mely a férfi számára jelzőértékkel bír a nő egészségi állapotáról – és annak reproduktív képességeiről is (Bereczkei, 2003). Elsősorban a fiatal lányok viselnek hosszú hajat; a fiatalság pedig az egészség képével kapcsolódik össze (Meskó, 2007).

Így akár a haj jellemzői is szerepet játszhatnak a párválasztásban: a női haj eszköz lehet arra, hogy kommunikáljuk hangulatunkat, státuszunkat – vagy akár a partnerhez való viszonyulásunkat. Például a hosszú haj és a vele való játszadozás segítség lehet a flörtölésben; de ha a nő azt szeretné, hogy munkájában komolyan vegyék, a legjobb megoldás, ha a haját összeköti (Pease és Pease, 2002). Azonban nem csupán a nők használhatják hajukat az ellenkező nem meghódítására. A fiatal férfi is – főként az általános iskola alsó tagozatában – a lányok haját „eszközként” igénybe véve, kifejezheti tetszését; e művelet célpontja pedig a copf. A copfon való csimpaszkodással felhívja ugyan magára a kis hölgy figyelmét, de inkább fenyegető ágensként, mintsem a potenciális partner szerepében. Később, szerencsére, a kis férfi is képes lesz a szeretet egyértelmű kifejezésére, s így válik a hajhúzás – a kevésbé izgalmas, de fájdalommentes – simítássá. Lehetséges, hogy a megkapaszkodás ösztöne áll e mozdulatsor mögött is?

Ehhez a gondolathoz köthető az a kutatás is, melyben különböző hajstílusokat kellett értékelni; a hosszú és középhosszú hajú nők szignifikánsan nagyobb tetszést arattak a férfi vizsgálati személyek körében, mint a kontyos, valamint a rövid, a rendezetlen vagy az ápolatlan frizurájú hölgyek. Olyannyira erősnek bizonyult a hosszú és középhosszú hajra vonatkozó preferencia, hogy egy kevésbé vonzó arcot is tetszetősebbnek értékeltek, ha hosszú vagy félhosszú hajjal mutatták be (Meskó, 2007). A hosszú haj azért is kedveltebb a férfiak körében, mert a haj feromonszállító-elosztó funkciókkal bír. Így ha hosszabb a nő haja, a feromonok is nagyobb felületen érvényesülnek (uo.), e kémiai anyag pedig szintén szerepet játszat a párválasztásban.

Vajon a férfiak körében melyik a legkedveltebb hajszín? Magasabb ösztrogénszint jellemzi a szőke hajú nőket, így a szőke haj vonzóbb lehet a férfiak számára, mint a barna hajszín. A szőkeség a fiatalságra és termékenységre hívja fel a férfiak figyelmét. Szülés után – a hormonális változások következtében – a haj sötétebb színűvé válik (Pease és Pease, 2002). Lehetséges, hogy a női test így küld jelzést szülői kötelességeiről az ellenkező nem irányába. A festett szőke haj természetesen nem feltételez magasabb ösztrogénszintet; a fiatalság mesterségesen felerősített jegyével mégis sikeresen felhívhatja a férfiak figyelmét. Kérdéses, hogy a szőkétől eltérő hajszín-preferenciák mögött milyen tényezők állnak…

A nők tehát – ha tisztában vannak a hajban rejlő lehetőségekkel – az arcukat is vonzóbbá tehetik. Azonban a hajjal való elégedetlenség nemcsak a nők önbecsülését érintheti érzékenyen. Míg a nőknél a hajlapulás, a fodrász rontotta frizurával való megbékélés, vagy a szakítást követő új hajköltemény kiválasztása jelenthet problémát, a férfiak rettegett ellensége a hajhullás és az őszülés. Az esztétikai kérdés zavarhatja leginkább a kopaszodás alanyait is. A kihullott hajszálakat számolgatva valószínűleg nem az jár a kopaszodó férfi fejében, hogy a külső megfigyelőben a kopaszodás látható jelei az érettséggel, a szociális dominanciával és a magasabb intelligenciaszinttel kapcsolódnak össze (Bereczkei és Meskó, 2006).

A női nem a dús és gyér hajú férfiakat egyaránt kedveli. Vizsgálatok ugyan rávilágítottak arra, hogy a kopaszodás hozzásegíthet a fizikai vonzalom csökkenéséhez (Meskó és Bereczkei, 2004), viszont a kopaszodással a két nem közti különbségek még hangsúlyosabbá válnak, így a kopaszság tetszetős is lehet a nők számára (Pease és Pease, 2002). Így tehát – a nemi különbségek hangsúlyozása révén – a kopasz fej a férfiasság egyik szimbóluma is lehet. Mivel a kopasz férfiakra magasabb tesztoszteronszint jellemző, így előfordulhat, hogy agresszívabban is viselkednek, mint a dúsabb hajú társaik – az agresszió pedig inkább férfias, mint nőies viselkedésforma.

Tehát, a nők szemszögéből tekintve, vonzóak lehetnek a dús hajú férfiak; viszont a kopaszodás sem szükségszerűen jelent a férfiak számára hátrányos helyzetet. Egy vizsgálat szerint például minél kopaszabb a férfi, a munkahelyen annál nagyobb hatalom és siker övezi (Pease és Pease, 2002). A férfiaknak pedig a bemutatott kutatási eredmények értelmében a hosszú, szőke haj lehet a legtetszetősebb, mert az fiatalságról, egészségről és termékenységről árulkodik. Akkor sem kell azonban elkeserednünk, ha más hajszínnel és hajhosszal rendelkezünk. A barna hajú nőket ugyanis intelligensebbnek tartják, mint a szőkéket; a rövid hajhoz pedig a megkérdezett férfi vizsgálati személyek olyan jellemzőket társítottak, mint az őszinteség, gondosság, érzelmesség vagy nőiesség (Bereczkei és Meskó, 2006).

Irodalom

Bereczkei, T. és Meskó, N. (2006). Hair length, facial attractiveness, personality  attribution: A multiple fitness model of hairdressing. Review of Psychology, 13 (1), 35-42. Elérhető: http://meskonorbert.hu/hu_public.html

Bereczkei, T. (2003). Evolúciós pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó

Meskó, N. (2007). Miért csalunk a frizuránkkal? A hajviselet szerepe az arc vonzerejének megítélésében. Természet Világa, 138 (8), 361-364. Elérhető: http://meskonorbert.hu/hu_public.html

Meskó, N. és Bereczkei, T. (2004). Hairstyle as an adaptive means of displaying phenotypic quality. Human Nature, 15 (3), 27-46. Elérhető: http://meskonorbert.hu/hu_public.html

Pease, A. és Pease, B. (2002). Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő? Budapest, Park Könyvkiadó 

 (A pályamunka szerzője a Szegedi Tudományegyetem pszichológia szakának V. évfolyamos hallgatója)

Ez is érdekelhet

Nem filmismertető és nem is kritika vár az olvasóra, hanem a barátság extrákkal rövid hazai körképe.

A kombinált fogamzásgátló tabletták igen széles skálája okozhat komoly hangulatingadozásokat és állandó fáradtságot

Az erőszaktevők azt a bizonytalanságot használják ki, amelyet a visszajelzés vágya okoz! Ők vadásznak.

A krónikus betegség, az endometriózis világszerte 70 millió, hazánkban több mint 200 000 nőt érint.

A férfiak kezdetben a jóval fiatalabb feleség mellett a leginkább elégedettek, ugyanez a nőkre is jellemző: a legjobban a jóval fiatalabb férjnek örülnek.

Képes-e – vagy akar-e – lemondani az ember arról, ami adott pillanatban jólesne?