Jelenlegi hely

Rombol és épít a válság

Beszélgetés Hankiss Elemér szociológussal
ma már jelen van a „valósítsd meg önmagad” kultusza, az önmagát pallérozó, önmaga képességeit kiteljesítő, sokoldalú személyiség kultusza

Hankiss Elemér szociológus szerint a  túlfogyasztás csapdájából ki kell törni; a „fönn az ernyő, nincsen kas” mentalitás nem tartható fenn tovább. A magatartásbeli változásoknak már régóta vannak jelei a világban, de a válság felgyorsíthatja a folyamatot. Lehet, hogy az eddigi „hedonista” magatartáskultúra fokozatosan átalakul majd „epikureánus” magatartáskultúrává. Vagyis a korlátlan fogyasztással szemben a mértékletességre. Könnyű belátni, hogy az, aki telezabálja magát, utána rosszul érzi majd magát; és ez vonatkozik minden élvezetre.

Szerző: 

Vannak, akik úgy gondolják, hogy fokozatosan új értékek kerülnek majd előtérbe - fogalmaz az interjúban Hankiss Elemér szociológus. A túlfogyasztás csapdájából ki kell törni; a „fönn az ernyő, nincsen kas” mentalitás nem tartható fenn tovább. A magatartásbeli változásoknak már régóta vannak jelei a világban, de a válság felgyorsíthatja a folyamatot. Lehet, hogy az eddigi „hedonista” magatartáskultúra fokozatosan átalakul majd „epikureánus” magatartáskultúrává. Vagyis a korlátlan fogyasztással szemben a mértékletességre. Könnyű belátni, hogy az, aki telezabálja magát, utána rosszul érzi majd magát; és ez vonatkozik minden élvezetre. Az epikureánus ember is az örömöt keresi (görögül: hédoné), de módjával. Kiegyensúlyozott, harmonikus életre törekszik. A testi és lelki élet egyensúlyára. Az egyél, igyál, vásárolj, fogyassz, nézz napi hat óra tévét divatja helyett ma már jelen van a „valósítsd meg önmagad” kultusza, egyfajta reneszánsz ideál, az önmagát pallérozó, önmaga képességeit kiteljesítő, sokoldalú személyiség kultusza. 

 

Az interjú a Mindennapi Pszichológia április 17-én megjelent 1. számában olvasható

A Mindennapi Pszichológia
2019 augusztus–szeptemberi számában
ezekről olvashat:

2019 augusztus–szeptember

  • Megértés vagy megbocsátás?

    A düh, a neheztelés, a felháborodás, illetve – ha mi magunk cselekedtünk helytelenül – a bűntudat azt jelzik, hogy a másikat (vagy magunkat) felelősnek tartjuk és hibáztatjuk az általa elkövetett rossz cselekedet miatt. Ezen érzelmek felfüggesztése, elhalványulása pedig azt mutatja, hogy a másikat részben vagy egészben felmentjük a felelősség alól.

  • Elmés gépek

    Ha a számítógép nem azt csinálja, amit szerettünk volna, vagy – utasításaink ellenére – egyáltalán nem csinál semmit, nehéz megállni, hogy ne veszekedjünk vele úgy, mint egy emberrel. Sokszor nem is vagyunk képesek rá, és feszülten beszélünk, sőt kiabálunk hozzá: „Miért nem csinálod?”, „Ne bosszants már!”, „Direkt csinálod velem?”. Mintha lennének hitei, vágyai, szándékai, és képes volna önálló döntéseket hozni – azaz lenne elméje.

  • Stressztűrésre berendezkedve

    Az ember számos – és sokféle – tudattalan stratégiát alkalmaz, amelyeknek a segítségével pszichés feszültségeit igyekszik csökkenteni, megszüntetni. Az én-védelem lehet „leépítő” és „felépítő” – vagyis az elhárító mechanizmusok lehetnek az alkalmazkodást nehezítők, akár meggátlóak is, és lehetnek adaptívak, a megküzdést segítők.

  • Sématerápia

    A sématerápia célja az egészséges felnőtt mód megerősítése. Az ilyen felnőtt készségei: képes felismerni, elismerni, érvényesíteni, adaptívan kielégíteni alap érzelmi szükségleteit; képes mások szükségleteit is figyelembe venni, illetve saját szükségleteinek kielégítését hosszú távú céljai – vagy a másikkal való kölcsönösség fenntartása – érdekében késleltetni; önmagával, élményeivel szemben elfogadó, nehézségeit a közös emberi természet részének és nem másoktól elkülönítő vonásnak tartja. Kedvesen és együttérzéssel képes önmaga felé fordulni.

  • „A nagy megvilágosodás szemfényvesztés”

    Ő az első ember, aki kenuval szelte át az Atlanti-óceánt, és az első magyar, aki az Antarktisz széléről indulva, elérte a Déli-sarkot. Van, hogy egyedül küzd, van, hogy csapatban, van, hogy fagyási sérülésektől béna a fél arca, és van, hogy addig üvölt a hullámokat szidva, míg teljesen elmegy a hangja. Én arra keresem Rakonczay Gábornál a választ, hogy mi történik pontosan az ember lelkében a semmi közepén, mitől lesz egy csapatból jó csapat…

ÉS MÉG: Kulcs-kérdés – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaAz önigazolásról – avagy azt hiszed, józan döntéseket hozol • „Brit tudósok bebizonyították” – A tudományos zsargon manipulatív technikái • Csavargók és otthonülők – a tanulás evolúciós ökológiája • Nem lusták, csak kialvatlanokMegbízható tanúk-e a gyermekek?Gyermekek, akik „kilógnak” a sorbólÉgi és földi utakSématerápiaBoldogságvásárAz agy öregedése – mit tehetünk szellemi frissességünk megőrzéséért? • Traumafeldolgozás művészetterápiávalEgyszerűen nem tudok tévedni • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Akkoriban a dolgoknak még magától értetődő módon volt tétje, súlya, jelentése.

A mozgáskorlátozottak életét megnehezítő akadályoknak csak egy része fizikai jellegű, nagyon sokszor a többi ember hozzáállása jelenti az igazán súlyos problémát.

Az önigazolás, bármilyen meglepő, csodás dolgokat tarthat fent az életünkben, ám gyakran megrázó vagy förtelmes következményei lehetnek.

Sokszor érezzük azt, hogy vitapartnerünkkel valójában nem is ugyanarról vitatkozunk.

A nevekkel kapcsolatban misztikus, babonás hiedelmek, vagy inkább érzések élnek bennünk, még ha nem is tudunk róluk…

A tetoválást viselők nagy része sokáig győzködi magát arról, hogy jó döntés volt magára varratnia az adott mintát.