Jelenlegi hely

Határvillongások

Vajon mi történt? Kedves, aranyos gyermekünk miért változott meg? Hiszen még alig 11-12 éves.

„Zárd már el, ha mondom… Telefonon beszélek... Nem hallod?Halkítsd le! Ne várd meg, míg odamegyek… Na végre…” Ugye ismerős a fenti monológ? Vajon mi történt?  Kedves, aranyos gyermekünk miért változott meg? Hiszen még alig 11-12 éves. Nos, tudomásul kell vennünk, hogy a fejlődés felgyorsult, már egészen korán szembe kell néznünk azzal, hogy gyermekeink kamaszkorba lépnek, és a határok feszegetésével jelzik: távolodnak, elutasítják a közeli, fontos felnőttek szabályait/értékrendjét, s kitermelik a sajátjukat, a saját kortárs csoportét.

„Zárd már el, ha mondom… Telefonon beszélek... Nem hallod?  Halkítsd le! Ne várd meg, míg odamegyek… Na végre…” Ugye ismerős a fenti monológ? Vajon mi történt?  Kedves, aranyos gyermekünk miért változott meg? Hiszen még alig 11-12 éves. Nos, tudomásul kell vennünk, hogy a fejlődés felgyorsult, már egészen korán szembe kell néznünk azzal, hogy gyermekeink kamaszkorba lépnek, és a határok feszegetésével jelzik, hogy távolodnak, elutasítják a közeli, fontos felnőttek szabályait/értékrendjét, s kitermelik a sajátjukat, a saját kortárs csoportét.

 

Nem célunk itt a kamaszkor lázadásának, a szülőkről való leválásnak, mint identitásformáló periódusnak a részletes elemzése, hiszen ez megtalálható a fejlődéslélektani könyvekben. Figyelmünket egyetlen kérdésnek szenteljük, mégpedig a határoknak, pontosabban a határok szabályozásának. A kamaszkori szülő-gyermek konfliktusok nagyobbik részét ugyanis „határvillongásként” értelmezhetjük...

 

A cikk a Mindennapi Pszichológia 2009. április 17-én megjelent első számában olvasható

 

A Mindennapi Pszichológia
2020. február–márciusi számában
ezekről olvashat:

2020 február–március

  • Rugalmas gyereket akarjunk nevelni, ne tökéleteset!

    Hogyan lehet megőrizni és tudatosan fejleszteni a serdülők egyik szupererejét, a pszichológiai rugalmasságot? Hogyan kerülhetjük el, hogy célirányos gondolkodásunk túlzott merevségbe csapjon át, s megfosszon minket kreativitásunktól, humorunktól, az önfeledt élményektől – és nemritkán a lelki egészségünktől is? A PPKE BÉTA projektjének kamaszokról szóló cikksorozatának zárásaként ezekre a kérdésekre keressük a választ.

  • A társas elszigeteltség ezer arca: űrpszichológiai párhuzamok

    A magányosságot sokszor korunk népbetegségének címkézik, és egyre több írás szól arról, hogy tegyünk valamit ellene. Nem könnyű megfogalmazni, pontosan mi is ez, és miért szenvedünk tőle. A kutatók egyetérteni látszanak abban, hogy a magányosság szubjektív és negatív élmény, ami nagyrészt abból fakad, hogy az egyén szakadékot észlel társas kapcsolatainak vágyott és valóságos mennyisége és minősége között.

  • Virtuális valósággal a „fekete kutya” ellen

    A problémát kevésbé ismerő emberek többnyire úgy kezelik a depressziót, mintha az pusztán hangulati zavar lenne. „Szomorú? Vidítsuk fel!” – gondolják. Valójában azonban a depresszió betegség. Az örömre való képtelenség. A beteg tehát nem azért nem boldog, vidám, mert nem akar az lenni, hanem azért, mert abban az állapotában képtelen arra, hogy az legyen. Nem azért nem száll fel a boldogság hajójára, mert nem akar jegyet venni, hanem azért, mert nincs pénze jegyre.

  • Amikor a pszichológus házhoz megy – Tapasztalatok az online terápiáról

    A 21. században már szinte az egész életünket az online térben éljük – mégis még mindig sokan vonakodnak attól, hogy ha pszichológusról van szó, akkor is ezt a formát válasszák, hiszen úgy vélik, személyes kapcsolat nélkül nem lennének képesek megnyílni valakinek. Mindeközben egyre többen költöznek külföldre, ahol a várttal ellentétben a kerítés nem mindig van kolbászból, s a problémák idegenben sem mindig tűnnek el..

  • Rólam szól!(?) Ilyen vagyok!(?) - avagy miért hiszünk a horoszkópban?

    Érezte már úgy, hogy az aznapi horoszkóp vagy a szerencsesütiben rejlő üzenet egyenesen Önnek szól? Mintha az üdítőital kupakjában lévő mondat pontosan az aktuális élethelyzetére utalna? „A napokban próbálj meg jobban figyelni magadra!”. Esetleg megoldásokat ajánl munkahelyi problémáira: „A feszült munkahelyi légkörben kerüld a konfliktust a főnököddel!”. Ez biztosan nem lehet véletlen! – gondolhatjuk sokan.

ÉS MÉG: A valóságszelídítő – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Amivel egymásnak tartozunk • Miért csalnak a szociálpszichológusok? • Konfliktusok márpedig vannak – Valakinek meg kell mondania, mi hogy legyen… • Fájdalom és magányosság • Csendre ítélve • Miről szól a némaság? • Mit tesz velünk a stressz? – A krónikus stressz hatása idegrendszerünkre. • Nincs kudarc, csak újraértelmezett cél! • A sabbatical: lehetőség vagy veszély? Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

 

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Velük, körülöttük pedig olyan erőn felül teljesítő családtagok, akik információk nélkül, magukra utalva próbálnak dűl

Ezek közül az egyik, hogy kizárólag a rémisztő külsejű, furcsán viselkedő idegenektől kellene tartani.

A családterápia alapfeltevése, hogy a családon belül megjelenő érzelmi és viselkedési nehézség, tünet nemcsak az egyénhez tartozik, hanem a családi rendszer működésének zavarát...

Az 1960-as évekig egy férfi és egy nő együttélése gyakorlatilag kizárólag házasságon alapulhatott. Az ettől eltérő módozatokat a társadalom elutasította - manapság azonban az...

A kólikaként is emlegetett kórkép legtöbbször ártalmatlan, nincs mérhető, kimutatható elváltozás a hátterében, de súl

Hogy mi a helyes álláspont, az elsősorban nem jogi, hanem tudományos kérdés.