Jelenlegi hely

Az agy sosem fárad el

Beszélgetés Hámori József professzorral, a Magyar Tudományos Akadémia tagjával.
Az emberi öröm nemcsak kémia vagy biológia, hanem bonyolult szociokulturális jelenség

...Az örömérzés nagyban függ érzelmi életünk fejlettségétől. Érte az egész agy felelős. Ez a képesség nem velünk születik, fejleszteni kell. A legfontosabb „tanulmány” a kezdeti: az anyához való viszony.

Hámori Józseffel készült interjúnkat a Mindennapi Pszichológia első számában olvashatják.

 

Cikkek: 
Hámori Józseffel készült beszélgetésünket a Mindennapi Pszichológia első számában olvashatják. 
 
…az agyunk dopamint termel, ami az örömérzésünkért felelős. A dopaminnak sok receptora van – szaporodnak, mint az emberiség –, s leképezhető, hogy miként, hol és milyen mennyiségben vannak jelen. Persze az örömszerzés nemcsak a dopaminon múlik. Az emberi öröm nemcsak kémia vagy biológia, hanem bonyolult szociokulturális jelenség. Attól is függ tehát, hogy a kéregterületeket miképpen tudjuk mi magunk úgy működtetni, hogy sikert érjünk el ….
.. Az örömérzés nagyban függ érzelmi életünk fejlettségétől. Érte az egész agy felelős. Ez a képesség nem velünk születik, fejleszteni kell. A legfontosabb „tanulmány” a kezdeti: az anyához való viszony. A ragaszkodás kialakulásában nagy szerepe van az anya viselkedésének is.

 

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Akik a harmincas és negyvenes éveikben keveset mozognak, kisebb aggyal rendelkeznek két évtizeddel később.

Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástó

Mi áll az utóbbi évek genomikai forradalmának hátterében?

Minél hosszabb ideig figyelünk egy arcot, annál valószínűbb, hogy rokonszenvesnek, sőt: vonzónak fog tűnni számunkra.

Azok az idősek, akik elvesztik a szaglásukat, nagyobb mértékben vannak kitéve a demencia kockázatának.

Az utóbbi években több kutatás összefüggést talált a mozgás és az idegrendszer fejlődése között – rövid összefoglalón