Jelenlegi hely

A sztriptíztáncosnő illata

Szagok, érzelmek és szexualitás
nagy biztonsággal el tudjuk különíteni egymástól a férfi és női test illatát

A szaglás alkalmazásának „felsőfoka” a párválasztás. Agyunk ilyenkor aktiválja a rejtett szaglóideg – amygdala – hippocampus kapcsolatokat – ez lehet az oka, hogy például izgalomba jövünk, ha valaki az első szerelmünk parfümjét viseli. Az össze nem illésnek is fontos jelzése, ha a másik szagából „kiszeretünk”. „A szagát sem bírom!” – ez az ingerült mondat a közelgő válóper egyik legbiztosabb jele! Kedvesünk természetes illata viszont megnyugtatóan, izgatóan, csábítóan, őrjítően hat ránk.

A szaglás alkalmazásának „felsőfoka” a párválasztás. Szexuális partnereink, házastársunk kiválasztásában többé-kevésbé tudattalanul a szagokat is felhasználjuk. Agyunk ilyenkor aktiválja a rejtett szaglóideg–amygdala–hippocampus kapcsolatokat – ez lehet az oka, ha például izgalomba jövünk olyan személy közelébe kerülve, aki első szerelmünk parfümjét viseli. Az össze nem illésnek is fontos jelzése, ha a másik szagából „kiszeretünk”. „A szagát sem bírom!” – ez az ingerült mondat a közelgő válóper egyik legbiztosabb jele! Kedvesünk természetes illata viszont megnyugtatóan, izgatóan, csábítóan, őrjítően hat ránk. Érdekes módon az egyes emberek szagára mindenki egészen másként reagál. X. Y. úr Z. Z. kisasszony szerint még akkor is olyan büdös, mint egy szemétláda, ha mindennap kétszer fürdik – ugyanez az úr viszont N. N. kisasszony szerint perzselően erotikus illatú, akár egy ópiumfüstölő, különösen, ha focizott…

 

A cikk a Mindennapi Pszichológia április 17-én megjelent első lszámában olvasható

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <p> <span> <div> <h1> <h2> <h3> <h4> <h5> <h6> <img> <map> <area> <hr> <br> <br /> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <table> <tr> <td> <em> <b> <u> <i> <strong> <font> <del> <ins> <sub> <sup> <quote> <blockquote> <pre> <address> <code> <cite> <embed> <object> <param> <strike> <caption> <!--pagebreak--> <iframe>
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

A Mindennapi Pszichológia
2018 június–júliusi számában
ezekről olvashat:

Mindennapi Pszichológia 2018. június–július

  • Ismerj el és szeress, bármi áron!

    Az embereket komolyan foglalkoztatja, mit gondolnak róluk, milyenek mások szemében. Ahogy minket látnak, az befolyásolja azt, ahogy viselkednek velünk. Jó okunk van tehát, hogy nagyon is érdekeljen, mit gondolnak rólunk mások. Az élet két fő területén fontos nekünk, hogy minél pozitívabb kép alakuljon ki rólunk: egyrészt a képességeink, másrészt a kedvelhetőségünk kapcsán.

  • Az elengedés művészete

    A fiatal felnőttkor egyik legnehezebb feladata a szülőktől való optimális távolság kialakítása. Sokszor sem a szülők, sem a fiatalok nem tudják, hogy mit is jelent a leválás és az elengedés. A családok életében két intenzív erő vív egymással: az egyik az egyéni elkülönülésért, az autonómia megéléséért vívott harc, a másik a családi összetartásért folytatott küzdelem. Az egyik kifelé tol a családból, a másik befelé húz.

  • Hallgassunk a szívünkre? – Testi folyamataink észlelése, érzelmeink szabályozása

    Elakad a lélegzetünk, mert valamilyen meglepő, rossz vagy éppen jó hírt kaptunk. Történik valamilyen esemény, amire reagálunk. Tudatosan vagy nem, ez mindenképpen valamiféle igazodást, alkalmazkodást jelent. A pszichológia nyelvén: szabályozzuk az érzelmeinket. Ennek módszerei természetesen nagyon változatosak…

  • Történetmesélő állatok

    Megtudjuk-e valaha, hogy mi jár az állatok fejében? Mit hisznek, mire vágynak, töprengenek-e valamin? Hasonlítanak-e a gondolataik az emberi gondolatokhoz – már ha vannak egyáltalán gondolataik? És mi a helyzet a történetekkel? Értik-e az állatok a történeteket? Vannak-e saját történeteik?

ÉS MÉG: Egy parkoló lelke – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világaMiért olyan fontos, hogy szeressenek?Az elutasítástól való félelemKiút a céltalanságbólHogyan győzhető le minden szenvedés? A Buddha filozófiája • Tévhitek a mozaikcsaládokrólRejtélyes reklámhatásSokszínű segítőtársunk: a ló • „Virágba borult csillagok” – Népi motívumkincsünk üzenetének felhasználása a művészetterápiában • “Hinni akarunk a csodákban” – interjú Vavrek Zsolt brókerrel • Ez itt a jótett helyeKérdezni, kérdezni, kérdezni? A kérdezés, mint a dominancia álarca • Kongresszusok, konferenciákA pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

Akik a harmincas és negyvenes éveikben keveset mozognak, kisebb aggyal rendelkeznek két évtizeddel később.

Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástó

Mi áll az utóbbi évek genomikai forradalmának hátterében?

Minél hosszabb ideig figyelünk egy arcot, annál valószínűbb, hogy rokonszenvesnek, sőt: vonzónak fog tűnni számunkra.

Azok az idősek, akik elvesztik a szaglásukat, nagyobb mértékben vannak kitéve a demencia kockázatának.

Az utóbbi években több kutatás összefüggést talált a mozgás és az idegrendszer fejlődése között – rövid összefoglalón