Jelenlegi hely

Se vele, se nélküle

Játszmák a párkapcsolatokban
A játszma „szereplői” nem látják saját szerepüket a folyamat alakulásában, s így egy játszma mindig a másik fél hibájának tűnik.

Hogyan alakulnak az érzelmek egy párkapcsolatban? Mi segítheti a kezdeti nyíltság, nyitottság, a feltétel nélküli elfogadás fennmaradását? Vagy milyen tényezők indítják el ezek negatív irányú változásait? Hogyan történhet meg, hogy azok a tulajdonságok, amelyek kezdetben oly vonzónak tűnnek, amelyek alapján úgy gondolja két ember, hogy megtalálta a hozzá tartozó, „neki teremtett” párt, lassanként bosszantóvá válnak, és megjelennek az újra és újra visszatérő megállapítások, kérdések: „Már megint …”, „Jó lenne, ha rám is figyelnél!”

Cikkek: 

A „Sarokba szorítás”játszma során az Üldöző meggátolja a másik felet egy számára fontos cél elérésében, egy kitűzött feladat megvalósításában. A háttérben meghúzódhat a kapcsolatban történő irányító szerep elvesztésétől való félelem, a szakmai féltékenység, a lehetséges új feladatokkal, élethelyzetekkel összefüggően megjelenő bizonytalanság. A játszmát kezdeményező fél pozíciója megerősítését direkt vagy indirekt módon érheti el. Közvetlen beszélgetés során olyan megjegyzések hangozhatnak el, amelyek kétségeket ébresztenek a másik félben saját elképzeléseire, képességeire, kompetenciáira vonatkozóan. Közvetett módon a játszmát kezdeményező személy másokat – pl. családtagokat – von be a folyamatba, mintegy áthárítva a feladatot, hogy ők mondják meg az általa sugallt vélekedéseket...

Hogyan alakulnak az érzelmek egy párkapcsolatban? Mi segítheti a kezdeti nyíltság, nyitottság, a feltétel nélküli elfogadás fennmaradását? Vagy milyen tényezők indítják el ezek negatív irányú változásait? Hogyan történhet meg, hogy azok a tulajdonságok, amelyek kezdetben oly vonzónak tűnnek, amelyek alapján úgy gondolja két ember, hogy megtalálta a hozzá tartozó, „neki teremtett” párt, lassanként bosszantóvá válnak, és megjelennek az újra és újra visszatérő megállapítások, kérdések: „Már megint …”, „Jó lenne, ha rám is figyelnél!”, „Hogyan tovább?” Ezek a mondatok számtalan befejezéshez vezethetnek egy kapcsolatban…

A játszmába vivő okokat, a játszmatípusokat végigtekintve szinte magától adódik a kérdés: hogyan lehet kialakulásukat elkerülni, vagy – ha már létrejöttek – miként lehetséges a helyzetek kezelése. Bár a játszmáknak jellemző forgatókönyvük van, minden helyzetre érvényes receptek éppen a feleket mozgató egyéni, rejtett motívumok miatt nem adhatók. A nyílt kommunikáció, a saját és a másik fél érzékenységeinek felismerése és elkerülése, a helyzetek közös, egymás iránti elfogadáson alapuló megbeszélése lehetőségeket nyújthatnak. Párkapcsolati játszmák esetében külön kiemelném a „lehetőségeket nyújthatnak” megfogalmazást, mert a valódi változáshoz, változtatáshoz mindkét fél  együttes elhatározása szükséges az – éppen az ismerősség, a megszokás alapján – újra felbukkanó nehézségek korábbi 'rutintól' eltérő kezelésére.

Egyes pároknál azonban maga a játszma válik a kapcsolat látszatát fenntartó folyamattá. Ilyen esetekben a rutin meghatározó lesz. Különleges fordulat, hogy ha valamelyik fél mégis kilép a helyzetből, újabb kapcsolatába ugyanazt a játszmamintázatot viszi tovább. Másképpen fogalmazva: új partnert keres és – az esetek nagy részében – talál is játszmájához…

A cikk harmadik része a Mindennapi Pszichológia 3. számában olvasható

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <p> <span> <div> <h1> <h2> <h3> <h4> <h5> <h6> <img> <map> <area> <hr> <br> <br /> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <table> <tr> <td> <em> <b> <u> <i> <strong> <font> <del> <ins> <sub> <sup> <quote> <blockquote> <pre> <address> <code> <cite> <embed> <object> <param> <strike> <caption> <!--pagebreak--> <iframe>
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.

A Mindennapi Pszichológia
2018 december – 2019 januári számában
ezekről olvashat:

2018 december – 2019 január

  • Mit kockáztatsz?

    A mai kor embere irtózik a kellemetlenségektől, és – távoli őseivel ellentétben – a mindennapi életben nem is kell veszélyeket vállalnia. S mivel nem tud megküzdeni semmiért, az igazi öröm lehetőségét is elveszítette, írja Konrad Lorenz A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében. Az emberi életet régebben jellemző „nagyszabású hullámhegyekből és -völgyekből alig észlelhető fodrozódás” lett. Ám rengetegen vannak, akik nem elégszenek meg a „fodrozódással”, és önként – ráadásul úgy tűnik, teljesen értelmetlenül – rendkívül kockázatos cselekvésekre vállalkoznak.

  • Párkapcsolati tojáshéjtánc – avagy borderline partnerrel az élet

    A párkapcsolat egy borderline személyiségzavarban szenvedő emberrel leginkább valamiféle tojáshéjtáncként írható le. Partnerének ugyanis olyan feszültségekre és kapcsolati történésekre kell felkészülnie, amelyek nem kevés szenvedést okozhatnak. A viharos párkapcsolati események hátterében (elsősorban) a borderline fél – és valamennyire partnere – korai kötődésbeli és alapvetően kedvezőtlen kapcsolati tapasztalatai állnak.

  • Aikido testnek és léleknek – a béke harcművészete

    A harcművészet szó hallatán gyakran az agresszió, a sérülések jutnak eszünkbe. De létezik egy harcművészeti ág, mely kifejezetten a békét, a nem ártást hirdeti, miközben mégis egy hatékony önvédelmi technika. Az aikidózás elősegíti a testi egészség megtartását, ugyanakkor a lélekre, pszichére gyakorolt hatásai olyan sokrétűek, hogy egyes esetekben már akár hatékonyabb lehet, mint egy pszichoterápia.

  • Rejtett üzenetek a társalgásban

    A rejtett jelentések születésének igazi terepe a társalgás világa. A társalgás sok mindent megmutat arról, milyen emberek is vagyunk – feszültek vagy lazák, körülményesek vagy rámenősek; arról, hogy mi is fontos számunkra, milyen az általános értékrendünk, s épp most a szendvics fontosabb számunkra vagy egy fiú érdeklődő tekintete; és arról is, aktuálisan milyen érzelmi állapotban vagyunk.

  • Virtuális valósággal a medve ellen

    „Hova futsz?” „Üldöz a medve!” – kiáltja kétségbeesetten az emberünk. „Milyen medve?” – hangzik a kézenfekvő kérdés. Főhősünk megáll, hátranéz – és nem ért semmit. „Ha nincs medve, nem kell futni” – gondolja, ugyanakkor érzi testében azt a feszültséget, amely vagy harcra, vagy futásra kényszerítené. Feszült, de fogalma sincs arról, miért.

ÉS MÉG:Mese egy szelfiről – A főszerkesztő előszava • A pszichológia világa • Döntés, választás, sors„A tökéletesség kényszerében élünk” • Anyád lehetnék – Korkülönbség a párkapcsolatban • Függés és függetlenségMi uraljuk a játékot – vagy a játék ural minket? Gyermekek a videojátékok bűvkörében • A ruha teszi – vagy nem teszi – az embert?Tekintsünk máshogy (is) a depresszióra! A karácsonyi nagy zabálás társadalomlélektanaA kávézás pszichológiája • Nézzünk a szavak mögé • Formát adni a lehetetlennek • Kongresszusok, konferenciák • A pszichológus válaszol

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

Ez is érdekelhet

A függő ember elsődleges törekvése, hogy szoros kapcsolatban lehessen a számára fontos személlyel, legyen az szülő vagy barát, a párja vagy akár a gyermeke. Ennek érdekében...

A párválasztással kapcsolatban rengeteg íratlan szabályunk van, mely „előírja”, mi illendő és elfogadható környezetünk számára – ilyen például az idősebb férfi, fiatalabb nő...

A szerelem olyan felfokozott érzelmi állapot, amikor a szerelmes tudatát egy másik ember képe és a vele kapcsolatos emlékek, fantáziák töltik ki, testi és lelki tulajdonságait...

A nőkhöz képest nagyon kevés kutatás foglalkozik a férfiak oldaláról a terhességmegszakításra adott érzelmi reakciókkal, annak pszichés következményeivel.

Néha előtörnek olyan képek is, amikor komorak voltunk és féltünk, ezért dühösen győzködtük, majd kerültük egymást.

Természetes módon összeillünk-e a szerelmünkkel, a partnerünkkel, a feleségünkkel, a férjünkkel, vagy csupán megpróbálunk összeilleszteni tökéletesen soha össze nem illő...