Jelenlegi hely

A Flynn-hatás, avagy a fejlődés megállíthatatlan?

Herceg Attila képe
Körülbelül másfél évvel ezelőtt döbbenten figyeltem az akkor alig 3 éves keresztfiamat, aki teljes természetességgel kezelte édesanyja okostelefonját. Mozdulatai nem véletlenszerűek voltak, pontosan tudta, mit kell megnyomni ahhoz, hogy aktiválja az érintőképernyőt, majd hol keresse a kedvenc meséjét. Lenyűgözött az intelligenciája.

Ha körülnézünk szűkebb-tágabb környezetünkben, minden bizonnyal hasonló tapasztalatokat szerezhetünk. Azt látjuk, hogy a ma felcseperedő generációk magától értetődően kezelnek olyan vívmányokat, amelyek számunkra, sőt, szüleink, nagyszüleink számára még több problémát okoznak. Tankönyveikbe belelapozva pedig észrevesszük, mennyivel nagyobb lépésekben haladnak, s mennyivel előbb kerülnek bizonyos tudás birtokába.

Ilyenkor felmerül a kérdés: vajon a mai fiatalság intelligensebb, mint az őket megelőző korosztályok?

Dr. James Robert Flynn akadémikus, intelligencia-kutató a nyolcvanas években azt állította, hogy kutatások szerint az amerikaiak átlagos IQ-ja körülbelül 1932 óta folyamatosan növekszik. Néhány évvel később állítását további 13 országból származó kutatási eredmény is megerősítette. A kilencvesen évek óta ezt a megfigyelést Flynn-hatásként emlegetik.
A Flynn-hatás azt is jelenti, hogy ha az harmincas évekből származó IQ tesztet ma kitöltetnénk a lakossággal, akkor az emberek jelentősen nagyobb hányada tartozna a "kiemelkedően intelligens" szektorhoz, míg ha ezt a kísérletet megfordítjuk, és ha a ma használatos teszteket vennénk fel a nyolcvan évvel ezelőtt élt emberekkel, akkor közülük sokan "enyhe értelmi fogyatékos" kategóriába esnének.

Maga Flynn úgy gondolja, hogy a hatás csupán megerősíti azt a vitát, miszerint az IQ tesztek nem megbízhatóak, mivel nem az intelligenciát mérik. Ha ugyanis "szó szerint" vesszük a teszteredményeket, akkor a hatás azt igazolná, hogy a fiatalabb generáció jóval intelligensebb, mint az idősebbek, ez pedig nem áll összefüggésben az öregedés hatásaival.

Persze nem szabad szem elől téveszteni, hogy a Flynn-hatás nem egyformán jelentkezik az eltérő típusú teszteknél.
Többen úgy érvelnek, hogy a hatás valódi intelligencia-növedekést mutat, ami egyrészt a magas szinvonalú iskolai oktatásnak köszönhető. Ám ezzel szemben azoknál a teszteknél, amelyek kizárólag az iskolai tudás mérésére szolgálnak, a legkisebb mértékben figyelhető meg a hatás. Vagyis tanulás ide vagy oda, nem vagyunk "okosabbak". Ehhez persze nem kell tudósnak, vagy statisztikai számításokat végző szakembernek lennünk, elég, ha megfigyeljük, mi történik ma az iskolákban. A diákok túlterheltek, rengeteg lexikális tudást kell elsajátítaniuk, szemben a racionális, saját gondolkodást és nem utolsó sorban gyakorlatot alkalmazó tudással. Ugyanakkor a szakmák szerinti szelekció az intelligencia szóródását is igencsak elősegíti: míg az egyetemre jelentkezőktől magas szintű tudást várnak el, addig a szakiskolai tanulóktól sok esetben csupán minimum szintet követelnek meg. Ezzel megbélyegzik és szinte predesztinálják a különféle hivatások képviselőit (pedig az élet teljesen mást mutat). "Ha jól akarsz keresni, legyél ügyvéd, mérnök, orvos! Tanulj!"
Tényleg ők keresnek jobban?

Mások úgy gondolják, hogy a családok méretének csökkenése is hozzájárul az intelligencia növekedéséhez. Ezt arra alapozzák, miszerint a családok mérete negatív együttjárást mutat az IQ-val, vagyis a többgyermekes családok általában kisebb intelligenciával rendelkeznek. Ez önmagában szintén igencsak kirekesztő állítás lenne, másrészt nem igaz a falfirka, miszerint "a Föld IQ-készlete állandó, csak egyre többen vagyunk rá".
Noha vannak olyan vizsgálati eredmények, amelyek azt mutatják, hogy a többgyermekes családok tagjai kevésbé intelligensek, és kevésbé iskolázottak, ám ezért nem a család mérete tehető egyedüli felelőssé, sokkal inkább a szociológiai, bioökológiai helyzet. Ha egy rossz anyagi helyzetben lévő család több gyermeket nevel, és esetleg olyan környéken él, ahol a magas szintű oktatás nem biztosított, akkor sem a belső, sem a külső források nem teszik lehetővé, hogy gyermekeik iskolázottak legyenek - bár visszautalva az előző bekezdésre, a gyerekek nem feltétlenül az iskolázottságtól lesznek "okosabbak".

Szintén mások az egyre fejlettebb és összetettebb technikai, (főként) vizuális környezet hatásának tulajdonítják a Flynn-hatást. Ez feltevés már közelebb állhat az igazsághoz, hiszen a hatás a vizuális, nemverbális képességeket mérő teszteknél figyelhető meg leginkább.

Más elméletalkotók szerint elsősorban biológiai tényezőket tehetünk felelőssé az intelligencia növekedésével kapcsolatban, hiszen mai világunkban a jobb minőségű ételek, az egészséges tápanyagok, valamint a nélkülözhetetlen vitaminok szinte mindenki számára könnyebben hozzáférhetők. Ez persze ismét visszavetíthető arra, hogy a jobb szociális státusszal rendelkező emberek, családok valóban megengedhetik maguknak, hogy egészségesen táplálkozzanak, de ha szigorú értelemben vesszük a korrelációt, az azt jelentené, hogy a "gazdagabbak okosabbak, a szegényebben butábbak", ami ismét elég dőre kijelentés lenne - másrészt az élet ezt is folyamatosan cáfolja.

Mégis milyen következtetéseket vonhatunk le, és mit tanulhatunk mindebből?

Láthatjuk, hogy a szociológiai státusz a mai napig meghatározó szereppel bír, de nem kizárólagos, csupán segítő elemként.
Mindez azt is jelenti, hogy a fejlődés nem magától értetődő, ebből következően nem feltétlenül törtetlen, vagy megállíthatatlan, ami kétélű fegyvert jelent. Tegyük fel, hogy egy adott hatalom úgy dönt, megállítja, vagy legalábbis mérsékli az általa kormányzott népesség intelligenciáját annak érdekében, hogy az irányíthatóvá váljék. Hol kell kezdenie a támadást? Az oktatásban, a családszerkezetekben, az élelmiszeriparban és a technikai fejlődésben. (A valósággal való bárminemű egyezés pusztán a véletlen műve?) Csakhogy ezzel még korántsem biztos, hogy valóban célt ér.

Új hozzászólás

Filtered HTML

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <p> <span> <div> <h1> <h2> <h3> <h4> <h5> <h6> <img> <map> <area> <hr> <br> <br /> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd> <table> <tr> <td> <em> <b> <u> <i> <strong> <font> <del> <ins> <sub> <sup> <quote> <blockquote> <pre> <address> <code> <cite> <embed> <object> <param> <strike> <caption> <!--pagebreak--> <iframe>
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.