Jelenlegi hely

Blogok

A dolgozat

Tanoda képe

Az egyik 9 éves kislány, mikor ma megérkeztünk a Tanodába, kijött velem uzsonnát vásárolni a közeli boltba. Odafelé elújságolta, hogy ma kapták vissza a matekdolgozatot kerekítésből és képzeljem el, hogy hármas lett! Csodálkozva néztem rá, a Tanodai gyerekek nagy részéhez képest ő elég jó tanuló, az erősebb iskolába jár, ahova alig jár cigány gyerek. Láthatóan büszke volt, és örült a hármasnak. ,,De hát neked jól megy a matek, nem szerettél volna jobb jegyet?” ,,,Áh, nem megy olyan jól...” mondja és legyint, ,,Ha beérünk, majd megmutatod?”

Archetípusok – avagy mi mindent képes feltárni a zene

Herceg Attila képe

„Szemünk,
pillás függönye fent:
Hol a színpad:
kint-e vagy bent,
Urak, asszonyságok?
Keserves és boldog
nevezetes dolgok,
az világ kint haddal tele,
de nem abba halunk bele,
urak, asszonyságok.”

(Balázs Béla)

 

Ahol a zene, az ének és az irodalom egymásra talál és közös táncot lejt, ott rendszerint valami hatalmas születik. Pontosan ez történik Bartók Béla A kékszakállú vára című operájában is, amiből a fenti idézet származik.

Ellentétes kommunikáció

Tanoda képe

 

Az utóbbi hetekben észrevettem, hogy a gyerekek a tanodában sokszor mondják az ellenkezőjét annak, amit csinálnak. Azt hiszem, ez abból az egyelőre feloldhatatlannak tűnő ellentétéből származik, hogy jól érzik magukat a Tanodában, akkor is ott vannak, amikor nincs órájuk, és az óráikra is szeretnek járni, de az iskoláról rossz tapasztalataik vannak, az iskola, vagy bármi, amiben tanítás/tanulás van, az csak rossz lehet. Így tehát a következők történnek:

Én: D. (14 éves fiú) jösz angolozni?

Ha humor, legyen fekete !

Nagy Bendegúz képe

Zsujtán a vasárnapi ebédnél ülünk a szüleim házában. Édesapám a szokott vehemenciájával magyaráz valamit, majd hirtelen, átkötés nélkül rám néz:

- Édes fiam, képzeld el, Boti bátyád pont úgy járt mint te !

- Igen ? Ő is kerekesszékbe került ?

Az asztalnál döbbent csend uralkodik, ezt a poént még a szüleim sem veszik, akik az elmúlt negyven évben megszokhatták, hogy tréfában nem ismerek határt. Csak a melletem ülő párom fuldoklik még percekkel, sőt ha erre gondolt, napokkal is később is a nevetéstől. 

Kártyapartik, házimunkák

Chance Program képe

A frissen érkezett mentorokkal és mentoráltakkal az első közös tevékenységünk egy Solo kártyaparti lett – egy egyszerű kártyajáték, színre szít, számra számot kell rakni, plusz néha cserélődnek a paklik, satöbbi. Legalább egy órát játszottunk így együtt, majd másnap és harmadnap is ismétlődött. Valamikor ez után jött az ötlet Gergőtől, hogy emeljük a tétet: a következő meccsen a vesztes mosogat holnap egész nap. Intenzív izgalom lett úrrá mindenkin, miután vége lett, újat akartunk játszani.

Hadirokkant-parkoló Lellén

Nagy Bendegúz képe

A balatonlellei strand előtt épp kanyarodna be az akadálymentes parkolóba egy horvát-poroskék családi kombi BMW. Türelmesen elengedi az úton szabálytalanul ődöngő családot, amikor a családfő, a teremtés koronája jó hangosan odaszól:
- Na, még egy hadirokkant!
Az autóból kipattan egy felettébb felháborodott csinos anyuka, és a fiatalember családja után szalad.
- Jó napot, ne haragudjon, kérhetnék egy szívességet?
- Mi van? Mit akar? - hökken meg a nagyszájú apuka.
- A párom kerekesszékét a csomagtartóból segítene kivenni?

Két új mentor és két új mentorált

Chance Program képe

Augusztus másodika délután megérkezett hozzánk két új mentor és két új mentorált: Vaskuti Gergő, Pali fia, az ő barátnője, valamint Kornél, aki azért jött, hogy súlyos szorongásos és depressziós tünetei és alvászavara miatt kialakult gyógyszerfüggőségétől megszabaduljon, illetve László, akinek öngyilkossági hajlama van.

Kerekesszék szalma alatt

Nagy Bendegúz képe

Zsujtán a vasárnapi ebédnél édesapám kezében egy pillanatra megáll a kanál. Csend kerekedik.
- Édes fiam, képzeld el, tegnap az istállóban, a fogyó szalma alól előkerült egy kék kerekesszék. A kecskék helyén. Nem tudod, kié lehet?
Döbbent csend az asztal körül, majd a hihetetlen hahotázást túlszárnyalva kérdezem édesapámtól.
- Milyen színű? Kék? Nem is emlékszem olyanra.  És a gyermekkori csontvázam nem volt benne? Mert egy ideje nem találom!

Még este is azon morfondíroztam, hogy mikor és melyik székemről lehet szó, ha egyáltalán az enyém volt. 

Oldalak

Feliratkozás RSS - blogok csatornájára